Munkaügyi Blog

A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony – főszabályként –  határozatlan időtartamra jön létre, hacsak a munkáltató és munkavállaló másképpen, azaz határozott időtartamú munkaviszony létesítésében nem állapodnak meg. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Jóllehet a határozott idejű munkaviszonyt a törvény nem tiltja, de az ilyen munkaszerződések időtartama – beleértve a lejárat után kötött újabb határozott idejű munkaviszonyokat is – nem haladhatja meg az öt évet!

Az iskolakezdési támogatás a béren kívüli juttatások egy olyan eleme, amelynek felhasználása egy meghatározott időszakhoz kötött. A támogatás a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül használható fel, tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására. Nemes János cafeteria tanácsadó kollégám írásában áttekinti a juttatás legfontosabb jellemzőit valamint az augusztus végétől életbe lépő a családok támogatásáról szóló törvényi változások juttatásra gyakorolt hatását.

2010. augusztus 1-től jelentősen átalakultak az egyszerűsített foglalkoztatás, és így az alkalmi munka szabályai is. Bár a szabályok jelentősen egyszerűsödtek a korábbiakhoz képest, tapasztalataink alapján számos tévhit tisztázásra szorul.

A grafológia egy méréseken és pszichológiai ismereteken alapuló, de mára már önállóvá vált tudomány, amit évtizedek óta alkalmaz az ember saját maga és társai megismerésére. Tudomány, hiszen bizonyított – ezért elfogadott – tények alapján dolgozik. Története egészen Arisztotelészig vezethetı vissza. Agyunk felel mozgásunk irányításáért, gondolkodásunkért, a kézírás agyi mőködésünk egyfajta leképezése. A modern grafológia kiindulópontja az, hogy írás közben mindenki arra törekszik, hogy az adott körülmények között a lehetı legtöbb információt rögzítse a rendelkezésre álló idı alatt a papírra, minél kisebb energia-befektetéssel (optimumra törekvés). A különbözı emberek kézírása pont attól lesz különbözı, hogy az optimumra törekvés során személyiségük és pszichés folyamataik következtében mit helyeznek elıtérbe a fenti változók közül, pl. gyorsan írnak, de csúnyán, vagy megrajzolják a cikornyákat, de nagyon lassan írnak. Egy adott íráshelyzetben, az aktuális íráscél figyelembevételével arra az írásterületre fogunk több energiát fordítani, amely számunkra valamiért fontos, és ami kevésbé, azokat inkább elhanyagoljuk.

A Munkaügyi Szemle 2010. júliusi számában megjelent Dr. Waldmann Gáborral közösen írt cikkünk, mely a munkaidőkerettel kapcsolatos tévhiteket 7 pontba szedve tárgyalja.Tapasztalataink szerint a hatályos munkajogi szabályok közül talán a munkaidőkeret alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati problémák okozzák a legtöbb fejtörést a munkaügyi ügyvitelért felelős munkatársaknak, erre való tekintettel közlünk részletet az eredeti cikkből.

Többszöri érdeklődésünk és hosszas levelezgetés után a Szociális és Munkaügyi Közlöny 2010/4 számában közzétételre kerültek a munkaügyi ellenőrzések 2010. évre vonatkozó prioritásai, melyek gyakorlati szempontból lényeges elemeit az alábbiak szerint foglaljuk össze.

A cafeteria rendszerekbe sorolt béren kívüli juttatási elemek nem helyettesítik, csupán kiegészítik a rendszeres havi bérjellegő kifizetést. A legtöbb cafeteria elem szinte készpénzként funkcionál, azonban bizonyos esetekben a felhasználási korlátokból adódó nehézkes utalvány beváltás, vagy éppen az egészségpénztári számla körülményes elszámoltatása a munkatársak juttatások felhasználásával kapcsolatos aggályaihoz vezet, mely aggályokkal a munkáltatók többsége valamilyen formában bizonyára találkozott már.

2010. június 8-án délután az Országgyűlés elfogadta a Kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, mely lényegében a költségvetési szerveknél foglalkoztatott munkavállalók egy részének közszolgálati jogviszonyát kormánytisztviselői jogviszonnyá alakítja át.

Alkotmányellenes a szövetkezetkezeti törvény Országgyűlés által elfogadott módosítása, mert egyértelműen hátrányosabb szabályokat kíván visszamenőlegesen érvényesíteni. A módosítás lényegében kimondta volna, hogy nem minősül színlelt szerződéssel történő munkaerő kölcsönzésnek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése, ha a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatása teljesítése érdekében kerül sor a munkavégzésre.

Szembemegy a válsággal a vállalati pénzügyes szakma. Miközben mindenhonnan létszámstopról, leépítésekről hallani, könyvelők, számviteli szakemberek iránt megnőtt a kereslet a piacon. Az ő dolguk az alapos költségkontroll és a likviditás feletti őrködés. Miközben a gazdasági válsággal érkező likviditási problémák, költségcsökkentési kényszer, a cégek átalakulásának, összeolvadásának, a pótlólagos tőkebevonás kényszere a munkaerő egy részének leépítésével jár, egyre nagyobb az igény a számviteli szakemberek, könyvelők, adószakértők, kontrollerek, elemzők iránt.

Májusi HR hírlevelünkben a munkába járással kapcsolatos költségtérítés megváltozott szabályainak gyakorlati aspektusaira hívjuk fel Partnereink figyelmét. Recruitment cikkünkben a közösségi portálokban rejlő lehetıségeket és veszélyeket járjuk körbe. Bemutatjuk, hogy mennyire vált általánossá az egyre népszerőbb kapcsolatépítő oldalak alkalmazása munkaerő felvételekor. Végül bemutatjuk a cafeteria rendszer 5 általunk kiemelt pozitívumát.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette 2010. február - április időszakra vonatkozó statisztikai gyorstájékoztatóját a foglalkoztatottság és munkanélküliség kapcsán. A gyorsjelentésből kiderül, hogy vizsgált időszakban több a munkanélküli, mint egy évvel korábban. Várhatóan az elkövetkező időszakban a Mercedes, Saushin Hungary és a Hankook is javítani fog a statisztikán, továbbá a Praktiker és a Tesco is csoportos munkaerő felvételt jelentett be.

A KSH legutóbbi gyorstájékoztatója szerint 2010 I. negyedévében a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3 millió 719 ezer, a munkanélkülieké 498 ezer fő volt, ami 11,8%-os munkanélküliségi rátát jelentett.

Az utóbbi években már hozzászokhattunk, hogy negyedévente menetrend szerint módosul a Munka Törvénykönyve. Nincs ez másképp 2010-ben sem, a május 1-jével hatályba lépő változások jelentős része az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséhez kapcsolódott volna. Az új Ptk. május 1-el nem lép hatályba, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó munkaügyi szabályok igen.