Munkaügyi Blog

Az utóbbi években már hozzászokhattunk, hogy negyedévente menetrend szerint módosul a Munka Törvénykönyve. Nincs ez másképp 2010-ben sem, a május 1-jével hatályba lépő változások jelentős része az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséhez kapcsolódott volna. Az új Ptk. május 1-el nem lép hatályba, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó munkaügyi szabályok igen.

Munkavállalás korlátozott cselekvőképesség mellett

A május 1-től érvényes szabályok tételesen rendelkeznek a cselekvőképesség és a munkaviszonnyal összefüggő jognyilatkozatok érvényességének egyes kérdéseiről.

Ezzel összefüggésben az Mt. 72/B. § -a kimondja, ha a bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban korlátozta, jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a jognyilatkozat a munkaviszony létesítésére, a munkaszerződés módosítására, a munkáltatói utasítás megtagadására, ideértve az átirányítására, a kiküldetésére, a kirendelésére, és az Mt. 150. § (1) bekezdésében meghatározott átengedésére, a munkaviszony megszüntetésére, a hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban való részvételre, a munkabérből történő levonás elleni tiltakozásra, a munkavállalói tartozás és a kárfelelősség elismerésére, a munkáltató kártérítési felelőssége esetén a kárigény bejelentésére, munkaviszonnyal kapcsolatos megállapodás vagy nyilatkozat munkavállaló által történő megtámadására, a megőrzési felelősség esetén a dolog átvételére, a leltárfelelősségi megállapodás megkötésére vonatkozik.

A törvényes képviselő a hozzájárulását vagy a hozzájárulása megtagadását a munkáltatóval az eset összes körülményei alapján, a munkavállaló jognyilatkozatának a törvényes képviselővel való közlését követően haladéktalanul, egyéb esetekben a munkavállaló jognyilatkozatának a törvényes képviselővel való közlésétől számított három napon belül írásban közölheti.

A jogszabály azt is kimondja, hogy a nyilatkozattételre vonatkozó határidők elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a törvényes képviselő a hozzájárulását megtagadta volna.
Változás a közeli hozzátartozó fogalmában

2010. május 1-jétől változik a Mt.-ben a közeli hozzátartozó fogalma. A törvény az új Ptk. rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében rögzíti a munkavállaló közeli hozzátartozójának fogalmát. Ezzel meghatározásra kerül, hogy mely személyek tekinthetőek a Mt. alkalmazásában közeli hozzátartozónak. Ez segíti a jogértelmezést az egyes munkajogi jogok gyakorlásánál, kedvezmények igénybevételénél (pl. esélyegyenlőségi terv elkészítése, végkielégítés számítása, kiküldetés, kirendelés, éjszakai munka, rendkívüli munka, szabadság számítása, munkaidő-kedvezmény). A hatályos munkajogi szabályozáshoz képest változás következik be a mostoha- és nevelt gyermek, illetve mostoha- és nevelőszülő fogalmak tekintetében. A szóban forgó passzus - a hatályba nem lépő - új Ptk. rendelkezéseivel összhangban fogalmazza meg az előbbi kategóriákba tartozó gyermek és szülő megjelölését.

A jognyilatkozatok megtétele akár meghatalmazással

A munkaviszonnyal összefüggésben mind a munkáltató, mind a munkavállaló számtalan olyan nyilatkozatot tesz, amely jogot vagy kötelezettséget keletkeztet, módosít, illetve megszüntet.

A május 1-től hatályba lépő új szabályok szerint a munkavállaló a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggő jognyilatkozatát csak személyesen teheti meg.  Az új szabály értelmében egyéb jognyilatkozatot meghatalmazott képviselő útján is tehet a munkavállaló, az erre irányuló meghatalmazást írásba kell foglalni. Ilyen meghatalmazás hiányában is eljárhat a munkavállaló képviseletében közeli hozzátartozója, amennyiben a jognyilatkozat megtételében a munkavállaló nyilvánvalóan akadályozva van; ebben az esetben a munkavállaló akadályoztatásának tényét megfelelő módon igazolni kell.

Abban az esetben, ha a munkavállaló, illetve a meghatalmazott képviselőjének jognyilatkozatai eltérnek, a munkáltatónak a munkavállaló személyesen tett jognyilatkozatát kell figyelembe vennie.

Nem gondolnám, hogy tömeges problémákat fog felvetni az ezzel kapcsolatos új szabály, tekintettel arra, hogy a munkaszerződés megkötése, módosítása, esetleges felmondása továbbra is csak személyesen történhet.

Átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, változnak a felmondási tilalmak

2010. május 1-től a gyermekgondozási ellátások átalakulnak, melynek következtében a gyes két évre csökken, a gyed jogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje 180 napról 365-re emelkedik a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében.

Ez utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kismamának legalább 365 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet. Ugyanakkor a munkajogi felmondási védelem továbbra is a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

Lényegében arról van szó, hogy a felmondási védelmet függetleníti a jogszabály a gyermekgondozási segélyre való jogosultságtól, illetve annak folyósításától. Ezen túlmenően bővült a felmondási védelem alatt állók köre, az örökbefogadási eljárásban részt vevő munkavállalókkal. A felmondási védelem az örökbefogadást megelőző ún. gondozási időszak kezdetétől számított hat hónapig, illetve ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal.

A felmondási tilalmak kizárólag a munkáltató rendes felmondását akadályozzák, hiszen a munkáltató a Munka Törvénykönyvében tételesen felsorolt felmondási tilalmak fennállása alatt nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. Erre való tekintettel hangsúlyozta a szakember, hogy a felmondási tilalomba ütköző felmondás jogellenes.

Változnak az utazási költségtérítéssel kapcsolatos szabályok

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalónak a munkába járással összefüggő költségeit külön jogszabály szerint köteles megtéríteni. Ezen külön szabályokat 2010. május 1-től a 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az utazási költségtérítés mértékét illetően napi munkába járásról és a haza utazással kapcsolatos költségeket kell megkülönböztetnünk. A munkáltató által fizetett napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, azzal, hogy a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés idén legfeljebb havi 30.000,- Ft lehet.

Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.