Munkaügyi Blog

Alkotmányellenes a szövetkezetkezeti törvény Országgyűlés által elfogadott módosítása, mert egyértelműen hátrányosabb szabályokat kíván visszamenőlegesen érvényesíteni. A módosítás lényegében kimondta volna, hogy nem minősül színlelt szerződéssel történő munkaerő kölcsönzésnek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése, ha a szövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatása teljesítése érdekében kerül sor a munkavégzésre.

A visszamenőleges életbe lépő hátrányosabb szabályok alapvetően az olyan munkajogi garanciák kizárását jelentették volna, mint az állásidőre járó munkabér, a fizetett szabadság, vagy a határozott idejű munkaviszony leghosszabb tartama.

A munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cégek legnagyobb örömére nem lépett hatályba az új szövetkezeti törvény, ugyanakkor tény, hogy az "iskola" szövetkezeti foglalkoztatás háza táján sok a kérdés, arról nem is beszélve, hogy az általános munkajogi szabályok gyakorlati alkalmazása igen távol áll a Munka Törvénykönyvében foglaltaktól.

Mindenképpen indokolt lenne a szóban forgó foglalkoztatási konstrukció atipikus jellegének jogszabályi szinten történő egyértelmű rendezése, hiszen ennek hiányában az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás és a színlelt szerződéssel történő munkaerő kölcsönzés az OMMF és a Munkaügyi Bíróság gyakorlatában is rendre összemosódik (Mfv. II. 10. 340/2005 és Mfv. II. 10. 899/2005, vagy lásd még Mfv. II. 10. 158/2009/3).

Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG szövetkezeti törvény alkotmányellenességét kimondó 88/2010 (VI.2) AB határozata teljes terjedelmében itt olvasható: >>>