Hírlevél
Visszahívást Kérek



Ajánlatot Kérek

Jelentkezés

Partnereink
image

image

image

image

Merre tovább munkaügyi ellenőrzés?

image

A kérdés, már csak azért is aktuális, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium ez idáig nem tette közzé a munkaügyi ellenőrzésekre vonatkozó 2011. évi irányelveket, holott ennek határideje már jócskán lejárt. Mint az ismeretes, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2/A-a értelmében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden évben köteles közzétenni munkaügyi ellenőrzések adott évre vonatkozó irányelveit.


Munkaügyi ellenőrzések 2011. évi irányelvei, avagy mulasztásos jogsértésben van a Nemzetgazdasági Minisztérium?
 
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2/A-a értelmében a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden évben köteles közzétenni munkaügyi ellenőrzések adott évre vonatkozó irányelveit.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter ellenőrzési irányelve az aktuális foglalkoztatási folyamatokra, a foglalkoztatási célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a jogszerű foglalkoztatást leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a foglalkoztatási szempontból legnagyobb kockázatot jelentő foglalkoztatói, illetőleg munkavállalói csoportokra kiemelt figyelemmel szabályozza a munkaügyi hatóság ellenőrzési erőforrásainak felhasználását.

Az ellenőrzési irányelv tartalmazza az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.

A nemzetgazdasági miniszter, mint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter ezen kötelezettségének a mai napig nem tett eleget, mely több dologra vezethető vissza. Egyrészt az ellenőrzési irányelvek tervezetét a munkaügyi hatóság készíti el, és küldi meg minden évben a miniszter felé, mely vélhetően az idei évben is megtörtént, azonban vagy az abban foglaltak, vagy a munkaügyi változások gyenge kontúrjai miatt ezek mégsem voltak közzé tehetők. Másrészt már évek óta téma az adó és a munkaügyi hatóság integrációja. Ez a vámhivatal kapcsán gyorsan meg is történt. Lehet-e magyarázat egy a háttérben zajló integráció? Nem lehet tudni.

Ami biztosnak tűnik, az építőiparban nem, a vagyonvédelemben továbbra is lesznek vizsgálatok

Az építőipar a korábbi ellenőrzési irányelvekben rendre kiemelt területként került megjelölésre, ezen kiemelt pozíciója már 2009-ben is csak névleges volt. Ez nem mondható el a vagyonvédelmi szektorról, mely jelentős létszámot foglalkoztat a válságtól független a mai napig. Ezzel egybevág az idei év elején lezajlott pénzintézeteket érintő munkaügyi vizsgálatsorozat, melynek során a bankok mellett a biztonsági szolgálatok ellenőrzése is sor került.

Mi jöhet a bankszektor országos vizsgálata után?

A bankszektorban soha korábban nem volt olyan jellegű célzott, országos vizsgálat, amilyenre februárban sor került. Az OMMF közleménye szerint az országos vizsgálat összesen 379 foglalkoztató 6.829 munkavállalóját érintette, az ellenőrzések fókuszában az ország több pontján telephellyel rendelkező kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és a fiókjaik őrzésével megbízott munkáltatók voltak. A hatóság a munkáltatók 61 százalékánál, a munkavállalók 32 százalékát érintően állapított meg szabálytalanságot. Ezek alapján 200 bírsághatározatot hoztak, és - mivel a jogsértések jelentős része kötelezően bírságolandó súlyos szabályszegésnek minősült - összesen több mint 50 millió forint bírság kiszabása várható.

Az OMMF országos banki célvizsgálata igencsak rossz reklámot csinált az elektronikus munkaidő nyilvántartásoknak, tudniillik a bankszektorban kiszabott munkaügyi bírságok nem elhanyagolható része a munkaidő nyilvántartások vezetési szabályainak megsértéséből adódott. Sajnos számos banknál nem vezetnek munkaidő nyilvántartást, csak távolléti nyilvántartást a kieső időkről, vagy éppen a szabadságokról, melyek alapján borítékolható volt a "végeredmény". Miért? Mert egy beléptetőrendszer az esetek többségében sok mindenre alkalmas, csak éppen a tényleges munkaidő nyilvántartására nem...
 
Viszont az is tény, hogy a tabudöntögető bankszektoros vizsgálatsorozat után, olyan más ágazatok is sorra kerülhetnek, ahol a munkaügyi ellenőr korábban ritka volt, mint a fehér holló. Ha jobban belegondolunk logikus a hatóság látszólagos stratégiaváltása, hiszen az ún. munkaügyi feketelistán évek óta előkelő helyeken szereplő cégek finoman szólva sem folytatnak olyan transzparens gazdálkodást, melynek következtében a kiszabott munkaügyi bírságok behajthatók lennének. Ezzel ellentétben az olyan szektorok, mint a telekommunikáció, energiaipar, nemzetközi hátterű vállalatok gazdálkodása mindenképpen transzparens képet mutat.

Tényleg csökkennek a foglalkoztatók adminisztrációs terhei?

A munkaügyi ellenőrzések szabályai is változnak, ezek közül talán a legmeglepőbb, hogy az Mt. 76.§ (7) bekezdés szerinti ún. Tájékoztató hiánya újra munkaügyi bírság kiszabásának alapját képezheti. Mint az ismeretes 2006-tól a munkaügyi hatóság ugyan rendelkezik ellenőrzési jogkörrel a tájékoztatók kapcsán, de munkaügyi bírságot nem szabhat ki azok hiánya, vagy hiányossága miatt.

Először figyelmeztetés, és csak utána bírság

Némi lazítás várható a munkaügyi ellenőrzések kapcsán is, melynek lényege, hogy az első alkalommal hibázó KKV munkáltató nem kap munkaügyi bírságot, csak figyelmeztetést, vagy valamilyen kötelező határozatot. Persze félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy kevesebb lesz a munkaügyi ellenőrzés, vagy enyhébb lenne az egyes szabálytalanságok megítélése, várhatóan az ellenőrzések fő csapásiránya a KKV-król eltolódik a nagyobb foglalkoztatók irányába.

Vissza
2011. július 13. @ 10:05:58
Hozzászólások: 0

Új hozzászólás

* Név:

* Szöveg:

* Szó hitelesítés:
Hitelesítéseképpen írd be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyelj a kis és nagybetűkre!)

image



* A csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező.
Munkaügyi segédlet
Sajtómegjelenések
Publikációk
Figyelemfelhívás

NAV ellenőrzési irányelvei (2011)

Részletek >>

 

Változik a FEOR jövőre (2011)

 

Részletek >>>

 

OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)

Részletek >>>

 

APEH ellenőrzési irányelvei (2010)

külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek

Részletek >>

 

Kapcsolat

BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
 
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
 
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu