Munkaügyi Blog

Azt szokták mondani, hogy két dolog van, amiről jó, ha az emberek nem tudják, hogyan készül: az egyik a kolbász a másik a törvény. Különösen igaz ez napjaink foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályalkotására. A mai napon Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlésnek benyújtotta azt a munkaügyi salátatörvény tervezetet, melyről a hírek az elmúlt hetekben szemelvényeket közöltek. Végigolvasva a beterjesztett javaslatot, meg kell állapítanunk tartalmaz új elemeket a korábban ismertekhez képest.

Az, hogy a próbaidő hat hónap lehet a tervezet szerint, nem újdonság, megvallom én személy szerint reménykedtem abban, hogy ez a KKV-ra is ki lesz terjesztve, és nem kötik kollektív szerződéshez. Maradt minden a régiben.

Az, hogy a rendkívüli munkavégzés egyes fajtái kapcsán pótlék helyett a munkáltató egyoldalú döntése alapján szabadidő kompenzáció is adható, szintén nem újdonság.

Viszont az, hogy az iskolaszövetkezeti tagok munkaviszonyát is rendezi az új tervezet már újdonság, és tegyük hozzá sietve, indokolt is ezen a területen a rendrakás. Lényegében a Munka Törvénykönyvének az XII/A. Fejezete kimondaná, hogy az iskolaszövetkezeti tag munkaviszonya nem színlelt szerződéssel történő munkaerő kölcsönzés, hanem egy olyan speciális jogviszony, melynek sajátos velejárója, hogy szolgáltatásnyújtás keretében munkavégzésre átadják a tagot egy másik gazdálkodónak. Persze a bejelentés megtétele, határozott idejű munkaszerződés megkötése kötelező.

A korábbi munkaanyagban is szerepelt, hogy a munkaügyi ellenőrzések szabályai is változnak, ezek közül talán a legmeglepőbb, hogy az Mt. 76.§ (7) bekezdés szerinti ún. Tájékoztató hiánya újra munkaügyi bírság kiszabásának alapját képezheti. Mint az ismeretes 2006-tól a munkaügyi hatóság ugyan rendelkezik ellenőrzési jogkörrel a tájékoztatók kapcsán, de munkaügyi bírságot nem szabhat ki azok hiánya, vagy hiányossága miatt.

Az iskolaszövetkezet ellenőrzése kapcsán új feladatokat kapnak a munkaügyi felügyelők, igaz, hogy ezek után nem minősíthetik színlelt szerződéssel történő munkaerő kölcsönzésnek az ilyen jellegű jogviszonyokat, viszont ellenőrizni fogják a munkáltató iskolaszövetkezet voltát, a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennálltát és - olvasatom szerint - a bejelentések meglétét is.

Ugyanis az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény bejelentésekre vonatkozó 16.§-a is kiegészül az iskolaszövetkezetek kötelezettségeivel, mely éppen időszerű volt, különös tekintettel arra a tényre, hogy több tízezer diák vállal munkát ilyen szervezeteken keresztül. A bejelentéseket az egyszerűsített foglalkoztatáshoz hasonló módon lesznek kötelesek megtenni a szövetkezeti munkáltatók, ha elfogadják a törvényt.

Menetrend szerint változik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is, itt tényleg a KKV barát változások várhatók, ugyanis a tervezet kimondja, hogy ha a foglalkoztató és a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló - de nem kötelező - írásos munkaszerződést köt nem kell alkalmazni az Mt.140/A.§-ában foglalt munkaidő nyilvántartásra, valamint az Mt.160.§-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket.

Némi lazítás várható a munkaügyi ellenőrzések kapcsán is, melynek lényege, hogy az első alkalommal hibázó KKV munkáltató nem kap munkaügyi bírságot, csak figyelmeztetést, vagy valamilyen kötelező határozatot. Persze félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy kevesebb lesz a munkaügyi ellenőrzés, vagy enyhébb lenne az egyes szabálytalanságok megítélése, várhatóan az ellenőrzések fő csapásiránya a KKV-król eltolódik a nagyobb foglalkoztatók irányába.

Máriás Attila
munkaügyi szaktanácsadó

BDO Magyarország