Munkaügyi Blog

Megkaptuk véleményezésre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt érintő változások tervezetét, melyek a gyakorlat szempontjából lényeges pontjai a következők.

#1 Hat hónapos próbaidő, de csak akkor, ha van kollektív szerződés

Jelenleg a próbaidő legfeljebb három hónap lehet, alkalmazásának feltétele, hogy a felek azt a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben rögzítsék. A tervezett módosítás kimondja, hogy a próbaidő kollektív szerződés rendelkezése alapján hat hónapig terjedhet.

#2 Megállapodás a munkaidő megemeléséről

A koncepció alapján, ha a munkáltató és a munkavállaló a legalább heti 36 órás rövidebb teljes munkaidőt állapítottak meg, a felek írásban megállapodhatnak legfeljebb egy éves határozott időre a munkaidő mértékének a  felemeléséről.

A munkáltató a munkaidő megemeléséről szóló megállapodás időtartama alatt nem közölhet működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondást vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje heti negyven óránál hosszabb.

A tilalomba ütköző munkáltatói rendes felmondás, illetőleg tájékoztatás jogellenes

#3 Csökken a gyermek gondozása, vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára járó rendes szabadság mértéke

A jelenlegi szabályok alapján a munkaviszony szünetelésének időtartamára, amennyiben a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadságról van szó, annak elős teljes évére jár szabadság.

Ez az idő a tervezet szerint hat hónapos időtartamra csökkenne.

#4 Szabadság pénzben történő megváltása

A jelenlegi szabályok szerint a szabadságot természetben kell kiadni, azt megváltani, csak a munkaviszony megszűnésekor lehet. Az új koncepció értelmében a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

#5 Szabadság több részletben történő kiadása

Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja majd a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

#6 Pótlék helyett szabadidő

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

Erre a jelenlegi szabályok alapján is sor kerülhetett, azonban eddig feltétele volt a felek megállapodása. Ez most megszűnik, a munkáltató döntése alapján pótlék helyett szabadidő kompenzálja a rendkívüli munkavégzést.

#7 Ha a vezető állású munkavállaló terhes, a felmondást köteles lesz indokolni a foglalkoztató

A jelenlegi szabályok szerint, a vezető állású munkavállaló munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetését nem kell indokolnia a foglalkoztatónak.

A jogszabály tervezet szerint a munkáltató köteles lesz a vezető terhessége kezdetétől a szülési szabadsága végéig terjedő időszak alatt a rendes felmondását az általános szabályok szerint megindokolni.

#8 Pontosításra kerülnek a munkaerő kölcsönzés szabályai

A tervezet a munkaerő kölcsönzésre vonatkozó szabályokat is több helyen pontosítaná, így a munkaerő kölcsönzés, a kölcsönbeadó, kölcsönbevevő fogalma mellett a kölcsönzött munkavállaló, a kikölcsönzés és a kikölcsönzés ideiglenessége fogalmakat is rendezné.

Több más rendelkezés mellett a szociális juttatások kapcsán az egyenlő bánásmód érvényesülése is rögzítésre kerülne,  vagyis a kölcsönzött munkavállalók számára biztosítani kellene különösen a kölcsönvevőnél a szociális juttatásokhoz való hozzáférés kapcsán az egyenlő bánásmód érvényesülését, valamint a kölcsönbeadó által biztosított szociális juttatásokhoz a kikölcsönzések közötti időtartam alatti hozzáférést.