Munkaügyi Blog

2010. évi CXXII. törvény olvasztotta egybe az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség szervezeteit, létrehozva a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. A jogelődökhöz hűen a NAV is kiadta idén ellenőrzési irányelveit, amelyeket most munkaügyi szempontból veszünk górcső alá.

Dávid és Góliát

Szüksége lesz annak a foglalkoztatónak minden „ügyességére”, aki szembe akar szállni az adóigazgatás, a vámigazgatás új óriás szervezetével, hiszen a NAV idén külön kiemeli, hogy a törvény teljes szigorával lép fel azokkal szemben, akik szándékosan okoznak kárt a költségvetésnek. Akik már ez idáig bekerültek a rendszerbe, a jövőben jó, ha előkészítik paksamétájukat.

Számlagyárak és dolgozóik

A költségvetés bevételeinek megkurtítására irányuló kezdeményezéseket az adóhatóság már csírájában kívánja elfojtani. Az induló vállalkozások így fokozottabb ellenőrzésre számíthatnak, az irányelv szerint az ellenőröknek kötelessége az adószám életbe lépésétől számított 90 napon belül felkeresni a székhelyen a cég ügyvezetőjét vagy meghatalmazottját. Külön kockázatként kezelik a székhelyszolgáltatókhoz bejelentett vállalkozásokat vagy a belföldi lakcímmel nem rendelkező külföldi ügyvezetőt.

A vállalkozásokat működésük során is több szempont szerint fogják vizsgálni! Munkaügyi szempontból jelentős relevanciája van azon irányelvnek, mely a munkáltató által foglalkoztatott biztosítottak adatainak, adatváltozásainak bejelentése mellett a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóbevallások, adókötelezettségek teljesítésének elmulasztását kutatja. Fontos megjegyezni, hogy munkaerő-kölcsönzéssel foglakozó cégek a legoptimálisabb célpontok ezen vizsgálatokra.

A gazdasági tevékenységüket bejelentés nélkül gyakorlók, illetve a személyi és tárgyi feltételek megléte nélkül működő számlagyárak jobban teszik, ha az idén mozdulatlanok maradnak az óriás szeme előtt. A helyszíni vizsgálatok erősítése lehetőséget ad arra, hogy az adózói nyilvántartásokat összevessék egymással, növelve így a lebukás veszélyét. Gyanús lesz az adóhatóság szemében az is, ha csekély számú – főleg minimálbéren bejelentett – foglalkoztatott szerepel a bevallásban, ugyanakkor számottevő forgalmat bonyolítanak le. A fekete foglalkoztatás egyértelműen vörös posztó az ellenőrök számára, akik - azon kívül, hogy bírságot és adó-, valamint járulékfizetési kötelezettséget állapítanak meg - más társhatóságok, így az OMMF felé hivatalból jelentik az efféle eseteket.

TB: havi egyszer le kell nyelni

2011-ben aki a társadalombiztosítás felé fizetendő járulékokon kíván spórolni, rosszul jár. Az állam felé fizetendő munkáltatói járulékok a bruttó bér 27%-át teszik ki. Az adóhatóság a kötelezetti kört nemcsak hogy kiszélesíteni kívánja, hanem megvizsgálja azt is, hogy az egyes tevékenységekre jellemző kereset a minimálbérhez vagy inkább kétszereséhez igazodik jobban.

A részmunkaidős foglalkoztatás előtérbe kerülése megnöveli az ellenőrzésüket is, így a foglalkoztatás bejelentése és a megfelelő járulékfizetési kötelezettség szükséges a nyugodt alvásunkhoz. A részmunkaidős foglalkoztatás keretében természetes az arányos járulékokat kell megfizetni.

Az ellenőrök külön figyelmet szentelnek a megváltozott minimálbér és garantált bérminimum összegeinek megváltozására, amelyek összegei 2011. január 1-étől megváltoztak. A 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 78.000.- és 94.000.- forint összegről rendelkeznek.

Szolgáltatnak és félhetnek

A következőkben azokat a szektorokat és tevékenységeket soroljuk fel, amelyekben fokozottabb ellenőrzésekre lehet számítani.

A szolgáltató szektorban:

- gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása;
- nagykereskedelem, különösen a gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme, a ruházat, lábbeli nagykereskedelme, a számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme, és a fa-, építőanyag-, szaniterárú nagykereskedelem;
- biztonsági, nyomozói tevékenység;
- építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés;
- pénzügyi tevékenység, különösen vagyonkezelés (holding);
- üzletvezetési, vezetői tanácsadás.
 

Ipari ágazatban:

- épületek építése, egyéb építmény építése, speciális szaképítés;
- élelmiszergyártás, különösen az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás, valamint a húsfeldolgozás,
- tartósítás.

Mezőgazdaságban:

- erdőgazdálkodás, különösen a fakitermelés.

Kiemelten kell ellenőrizni a

- vegyes termékkörű nagykereskedelemmel,
- saját tulajdonú ingatlan adásvételével,
- összetett adminisztratív szolgáltatással foglalkozó vállalkozásokat, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított, az alábbiak szerinti táblázatban megjelölt jövedelmezőségi mutató 50%-a.

A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányai pedig az alábbiak:

- vendéglátás;
- egyéb személyi szolgáltatás;
- reklám, piackutatás;
- munkaerő-piaci szolgáltatás, amely a munkerő-kölcsönzéssel, munkaerő-közvetítéssel, személyzeti tanácsadással foglalkozó cégeket foglalja magába.

Az adóhatóság 2011. évi  ellenőrzési irányelvei itt olvashatók >>>