Munkaügyi Blog

Mint az ismeretes az idei évtől megváltoznak GYES melletti munkavégzés szabályai. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) legutóbbi módosítása a Magyar Közlöny 200/2010 (XII. 30.) számában olvashatjuk, mely a gyermekgondozási segélyre jogosultak kereső tevékenységét korlátozza.

Mi a változás lényege?

Az új szabályok a GYES melletti munkavégzés szabályait szigorítják, vagyis azt a szabályt, mely kimondta, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett, a szülő a gyermek egyéves kora után gyakorlatilag időkorlátozás nélkül vállalhat munkát megszünteti és kimondja, hogy a szülő gyermeke egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát, a munkáltató által meghatározott munkavégzési helyen.

Mi a helyzet a meglévő jogviszonyokkal, van-e átmeneti idő?

A 2010. december 31-én kereső tevékenységet folytató, gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett kereső tevékenységet a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően 2011. március 31-éig folytathat.

2011. március 31. után a szülő gyermeke egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat munkát, a munkáltató által meghatározott munkavégzési helyen.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállaló otthonában továbbra is időkorlátozás nélkül végezhet munkát.

Csak a részmunkaidős foglalkoztatás jöhet szóba?

Lehetséges megoldás lehet a részmunkaidőben történő foglalkoztatás. A korábban teljes munkaidőben dolgozó szülők ahhoz, hogy 2011. március 31. után is jogosultak maradjanak a gyermekgondozási segélyre, munkaszerződésük módosításával kérhetik munkáltatójuktól, hogy foglalkoztatásuk részmunkaidőben – heti harminc órát (vagyis napi hat órát) meg nem haladó időtartamban – történjen.

Fontos megjegyeznünk, hogy a munkaszerződés módosítására a munkáltató és munkavállaló közös megegyezése alapján írásban kerülhet sor, tehát a munkáltató nem kötelezhető teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója által, hogy szerződését részmunkaidejű szerződéssé módosítsa.

Mi a helyzet a távmunkával?

További megoldás lehet a távmunkavégzés intézménye, amelynek feltételeit, rendelkezéseit, a Munka Törvénykönyve külön fejezetben szabályozza. Ez a megoldás lehetőséget ad arra, hogy a gyermekét nevelő szülő, nagyszülő továbbra is napi 8 órában dolgozzon.

A távmunkavégzés egyik feltétele azonban, hogy a munkavállaló a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, legtöbbször otthon végezze munkáját. Másik kritérium, hogy a munkavállaló által ellátandó feladat olyan legyen, ami a munkáltató tevékenységi körébe tartozik. Harmadrészt említhetjük, hogy a munkavállaló informatikai eszközzel végezze munkáját, annak eredményét szintén informatikai úton küldje meg munkaadója részére.

A távmunkavégzés mind a munkavállaló, mind a munkáltató szempontjából előnyös lehet, ha a munkavállaló sikeresen, nagy önfegyelem mellett képes kezelni otthona által nyújtott nagyfokú szabadságot. A csökkenő stressz, az „otthonos” ergonómiai feltételek, a napi munkábajárás idejének és költségeinek megtakarítása jó megoldási alternatíva lehet a megváltozott jogszabályi környezetben a gyermekgondozási segélyre jogosult szülők számára.

A bedolgozói jogviszonyt kevesen fogják választani

A bedolgozói jogviszony szabályait a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet, és háttérjogszabályként természetesen a Munka Törvénykönyve rendezi.

A bedolgozói jogviszony esetében a munkavégzés helye – a szociális foglalkoztatóknál történő bedolgozó jogviszonyt kivéve – a bedolgozó személyi igazolványba bejegyzett lakóhelye, vagy más, általa, a munkavégzés céljára biztosított helyiség. Erre való tekintettel a Cst. 21.§ (1) bekezdésének b) pontjában foglalt „munkavégzés otthonában történik” kitételnek a bedolgozó jogviszony egyes formái is megfelelőek lehetnek.

Mi helyzet akkor, ha a foglalkoztató nem járul hozzá a részmunkaidős foglalkoztatáshoz?

A Mt. 84/A.§ (1) bekezdése kimondja, ha a munkavállaló a teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkáltat mérlegelési jogkörében eljárva – jogos érdekére, így különösen a munkaszervezés körülményeire, a gazdaságos működés és a munkakör betöltésének feltételeire tekintettel – dönt a módosításra vonatkozó ajánlat elfogadásáról. A munkáltató a döntéséről tizenöt napon belül írásban köteles a munkavállalót tájékoztatni.