Munkaügyi Blog

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter T/1376. számon az Országgyűlés elé terjesztette a jövő évre vonatkozó béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, mely a többi módosítással együtt a következő 2-3 hét híreit, szakértő kommentárjait - minden bizonnyal - tematizálni fogja. A tervek szerint 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az önkéntes pénztári támogatások, étkeztetés formájában juttatott bevétel (a meleg étkeztetés, illetőleg meleg és hideg étel vásárlására jogosító utalvány), a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya-számlára történő munkáltatói hozzájárulás kedvezményes adózású juttatásnak minősülhet.

A törvényjavaslat szerint a megújulási kártya olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működésének szabályait, felhasználhatóságának körét kormányrendelet fogja tartalmazni.

Alább idézzük a törvényjavaslat szövegének vonatkozó részét:

Béren kívüli juttatások

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e
§ alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) – az a)–d) pontban felsorolt, a
munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a
munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő
tagjának (e § alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban:
munkavállaló)
a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből – több juttatótól származóan
együttvéve –
vagy
ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési
szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
19
b) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő
szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott
bevételből (ideértve a kizárólag étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány, készpénzhelyettesítő
fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául
szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó
rész;
c) az adóévben megújulási kártya-számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra
felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 300 ezer forint támogatás;
d) az ingyenes vagy kedvezményes internethasználat biztosítása, illetve költségének a
használó magánszemély, vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója nevére szóló
számla alapján legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben történő átvállalása;
e) iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből gyermekenként, tanulónként a
minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész;
f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi
utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel.
(2) Béren kívüli juttatásnak minősül
a) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak,
valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő
magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli
hozzátartozójának
aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből – több juttatótól származóan
együttvéve –
vagy
ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás
révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a
juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a
volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek étkezőhelyi
vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás
keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott bevételből
(ideértve a kizárólag étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő
fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló
jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész;
c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli
hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának
ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből – több juttatótól származóan
együttvéve –
vagy
cb) üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételből
az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.
(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt
munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból
a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
20
b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a
minimálbér 30 százalékát,
c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát
meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen
bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást
havonta vagy – az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével – több hónapra előre, vagy
utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben.
(4) A (3) bekezdésben említett juttatás esetében
a) azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti bevételnek
kell tekinteni;
b) az a) pont figyelembevételével megállapított adót a kifizetőnek a közölt összegeknek
megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a
juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként
vallja be és fizeti meg.
(5) E § alkalmazásában
a) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely szolgáltatásról
szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely;
b) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató
cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának,
költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv
tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is;
c) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás
esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia
tagja, a tudományos fokozattal rendelkező személy is munkavállalónak minősül;
d) a megújulási kártya olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a
munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi
vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra
felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók;
e) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban
(vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra
tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz,
ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló
számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az
említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban
részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek,
tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló
jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja
(ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a
gyermekvédelmi gyámot )vele közös háztartásban élő házastársa.”
27. § (1) Az Szja tv. 76. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a
nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese.
(2) Az Szja tv. 76. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
21
„(5) A (3) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni a nyilvánosan, bárki számára azonos
feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem
minősül az (1) bekezdésben említett nyereménynek.”
28. § Az Szja tv. 80. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
„d) a megújulási kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait;”
29. § Az Szja tv. a következő 84/D–84/J. §-okkal egészül ki:
„84/D. § A 44/A. § (1) bekezdése c) pontjának az adó- és járuléktörvények, a számviteli
törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi
jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2010. évi … törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2010. évi adóról való
rendelkezésnél is figyelembe lehet venni.
84/E. § A 49/A. § (6) bekezdésének és a 11. számú melléklet nyitó szövegének az adó- és
járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az
európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2010. évi … törvénnyel módosított rendelkezése a 2010. évi
adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható, ha az a magánszemély számára
kedvezőbb.
84/F. § Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyes közreműködő tagja 2010. évi
adókötelezettségére az e törvény kivét-kiegészítésre, személyes közreműködői díjkiegészítésre
vonatkozó 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
84/G. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a
továbbiakban: Mód. tv.) 223. §-a (13) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni
kell az e törvény 65. §-a szerinti jövedelmek adókötelezettsége 2011. január 1-jétől történő
megállapítására is, a következők figyelembevételével:
a) a Mód. tv. 223. §-a (13) bekezdésének a) pontja szerinti első teljes kamatperiódus
kezdőnapjának – feltéve, hogy az 2010. december 31-éig nem kezdődött meg – 2011. január
1-jét kell tekinteni,
b) a Mód. tv. 223. §-a (13) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a 2011. január 1-től a
biztosítási szerződés szerint elvárt díjon felül befizetett (teljesített) díjat (így különösen az
eseti, a rendkívüli, a soron kívül befizetett díjat) új biztosítási szerződés megkötésének kell
tekinteni.
84/H. § A 2011. január 1-jét megelőzően megkezdett – munkáltatói elrendelés alapján a
munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, bővítését, vagy a juttatóval
munkaviszonyban álló magánszemély, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen
közreműködő tagja számára szükséges, a kifizető, a társas vállalkozás tevékenységével
összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgáló – iskolarendszerű képzések
átvállalt (viselt) költsége adókötelezettségére a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) a 2006. január 1-jét megelőzően megkezdett képzések esetén a képzések átvállalt (viselt)
költségét bevételként nem kell figyelembe venni,
b) a 2005. december 31-ét követően, de 2009. február 1-jét megelőzően megkezdett
képzések esetén a képzések átvállalt (viselt) költségét, de legfeljebb 400 ezer forintot
bevételként nem kell figyelembe venni,
22
c) a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-jét megelőzően megkezdett képzések
esetén a képzések átvállalt (viselt) adott évi költségéből a minimálbér két és félszeresét
bevételként nem kell figyelembe venni,
d) a 2009. december 31-jét követően, de 2011. január 1-jét megelőzően megkezdett
képzések esetén a képzések átvállalt (viselt) adott évi költségéből a minimálbér két és
félszeresét béren kívüli juttatásként kell figyelembe venni.
84/I. § A lakáscélú felhasználásra a munkáltató által nyújtott támogatás adómentessége 1.
számú melléklet 2.7. pontja szerinti értékhatárának megállapításához a 2010. január 1-jét
követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni.

A teljes anyag letölthető itt: http://www.parlament.hu/irom39/01376/01376.pdf