Tisztelt Látogató!
A munkaügyi blog oldalt 2015 óta nem frissítjük. Munkaügyekkel kapcsolatos naprakész információkkal, cikkekkel a BDO munkaügyi portálján várjuk!
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkaviszony – főszabályként – határozatlan időtartamra jön létre, hacsak a munkáltató és munkavállaló másképpen, azaz határozott időtartamú munkaviszony létesítésében nem állapodnak meg. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Jóllehet a határozott idejű munkaviszonyt a törvény nem tiltja, de az ilyen munkaszerződések időtartama – beleértve a lejárat után kötött újabb határozott idejű munkaviszonyokat is – nem haladhatja meg az öt évet!
Miről is van szó?
Alapvetően nem követ el törvénysértést a munkáltató, ha egymást követően néhány alkalommal, vagy különös indok alapján többször határozott időre szóló munkaszerződést köt a munkavállalóval. Ha azonban az ismételt meghosszabbítás kellő érdek nélkül történik, az rendeltetésellenes joggyakorlás.
Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a törvényes munkáltatói érdek meglétét a minden vitás esetben a munkáltatónak kell objektív módon bizonyítania! A bírói gyakorlat már számos esetben rámutatott arra, hogy például a piachoz való rugalmas alkalmazkodás, mint ok és mint munkáltatói érdek nem elfogadható! (BH 1999/11/524)
Mi tekinthető a munkáltató törvényes érdekének?
A munkáltató érdeke alatt olyan okot kell érteni, amely megalapozza a határozott időre létesített munkaviszony indokoltságát. Például a munkáltató a munkavállalót/munkavállalókat csak egy naptárilag jól behatárolható időszakra kívánja foglalkoztatni, mert csak erre időre szükséges több munkavállaló a teljesítendő munka elvégzéséhez. Vagy egy meghatározott munkatevékenységre vesz fel munkavállalókat (pl. aratás; egy projekt teljesítése; egy eszköz, tárgy legyártása; stb.). Előfordulhat az is, hogy a munkáltató azért alkalmaz valakit határozott időre, mert egy másik munkavállalót kell helyettesíteni, aki szintén csak időlegesen kiesett a munkából (pl. beteg, szülési szabadságon van, tanulmányait végzi, stb.)
• Nyáron sem dőlhetnek hátra a bérelszámolók, Világgazdaság, 2013.07.01.
• Érdemes tudni, így változott a szabadságra járó bérszámítás, Kossuth Rádió, 2013.03.01.
• Újraosztja a munkahelyeket a kormány, Origo, 2012.07.02.
• Munkaidőn kívül is ellenőrizhetik a dolgozókat júliustól, HRportal, 2012.06.29.
• Vasárnaptól bárkit könnyebb lesz kirúgni, Origo, 2012.06.25.
• Új Munka törvénykönyve: zavaros átmenet, extrém mennyiségű utalás, Adózóna, 2012.06.19
• Munkaügyi ellenőrzések a bankszektorban, Gazdasági Rádió, 2011.02.25.
• Korrekcióra szorulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, Gazdasági Rádió, 2010.12.13.
• Munkaügyi ellenőrzések 2010. évi irányelvei, Gazdasági Rádió, 2010.07.21.
• Kijátszható az egyszerűsített foglalkoztatás, HR Portál, 2009.12.21.
• Változik a Munka Törvénykönyve, Duna TV Váltó, 2009.12.23.
• Munkaügyi változások, ATV Reggeli Jam, 2009.12.24.
• Munkaerő kölcsönzés, gyes, munkaügyi bírság: mi változik jövőre? HVG.hu 2009.12.17.
• Munkaszüneti napon is munkában: kikre vár? Műszaki Fórum 2009.10.28.
• Munkaszüneti napok, hosszú hétvége. Gazdasági Rádió, 2009.10.22.
• Célszerű szabadságolási tervet készíteni, HR Portál, 2010.02.
• A válságkezelés munkaügyi eszközei, Vezetői Számvitel, Módszertani Füzetek 2010. február
NAV ellenőrzési irányelvei (2011)
Változik a FEOR jövőre (2011)
OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)
APEH ellenőrzési irányelvei (2010)
külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek
BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu
A munkaügyi blog oldalt 2015 óta nem frissítjük. Munkaügyekkel kapcsolatos naprakész információkkal, cikkekkel a BDO munkaügyi portálján várjuk!