Tisztelt Látogató!
A munkaügyi blog oldalt 2015 óta nem frissítjük. Munkaügyekkel kapcsolatos naprakész információkkal, cikkekkel a BDO munkaügyi portálján várjuk!
Az iskolakezdési támogatás a béren kívüli juttatások egy olyan eleme, amelynek felhasználása egy meghatározott időszakhoz kötött. A támogatás a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül használható fel, tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására. Nemes János cafeteria tanácsadó kollégám írásában áttekinti a juttatás legfontosabb jellemzőit valamint az augusztus végétől életbe lépő a családok támogatásáról szóló törvényi változások juttatásra gyakorolt hatását.
Iskolakezdési támogatással kapcsolatos változások
Az 1995. évi CXVII. Személyi jövedelemadó törvény 70§ 4. bekezdésének f) pontja tartalmazza az iskolakezdési támogatással kapcsolatos szabályokat: (4) f) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a (2) bekezdésben említett munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató, illetve a bér kifizetője nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője vagy e szülőnek vele közös háztartásban élő házastársa.
Az iskolakezdési támogatás a gyakorlatban
A juttatás kedvezményes 25%-os adózásának egyik feltétele, hogy a ked¬vezményezett gyermek közoktatásban vegyen részt. A közoktatási törvény értelmében közoktatásban vesz részt a gyermek, ha az általános iskola, a szak-munkásképző, a szakközépiskola, a gimnázium, vala¬mint az alapfokú művészetoktatási intézmény tanu¬lója. A juttatás adómentességének másik feltétele, hogy a kedvezményezett gyermeket nevelő szülő, vagyis a munkavállaló családi pótlékra jogosult le¬gyen. Fontos megjegyezni, hogy a juttatásnak nem feltétele, a családi pótlék folyósítása, csupán a jogosultság a mérvadó.
A juttatás kedvezményes adózású mértéke a mindenkori minimálbér 30%-a (2010-ben 22.050 Ft), azonban egy gyermek után mind a két szülő részesülhet iskolakezdési támogatásban, így akár 44.100 Ft-nyi összegű juttatással támogathatjuk munkavállalóinkat.
A támogatás kétféle formában történhet, a munkavállaló a munkáltató nevére szóló számlával igazolja a törvényben definiált tankönyvek, eszközök, ruhák vásárlását, vagy az utalványszolgáltató cégek által biztosított vásárlásra jogosító utalvány segítségével használja fel a juttatást.
Családok támogatásáról szóló törvény változásai
Mivel az iskolakezdési támogatás feltétele a családi pótlékra történő jogosultság is, a családok támogatásáról szóló törvény is a juttatás törvényi hátterét képezi.
2010. augusztus 31-től hatályos jogszabályváltozások a juttatás feltételeit némileg szigorítják. A törvény 8§ 1. bekezdésének b) pontja szerint: a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.
Jelenleg hatályos jogszabály szerint az a munkavállaló igényelhet iskolakezdési támogatást, akinek a közoktatásban résztvevő gyermeke nem idősebb 23 évnél. Az változások hatálybalépésével ez tehát módosul és eszerint a juttatást már csak 20 éves korú gyermek esetében lehet igénybe venni.
Kötelező nyilatkoztatás
A családi pótlékra történő jogosultság és a kedvezményezett gyermek közoktatásban történő részvétele mellett a munkáltatónak rendelkeznie kell egy a munkavállaló által aláírt nyilatkozattal, mely szerint a fenti feltételeknek megfelel.
A nyilatkozatnak nincsen a törvény által előírt kötelező formája, azonban az alapadatokon túl érdemes ebben rögzíteni a kedvezményezett gyermek nevét, adóazonosítójelét (ennek hiányában bármely természetes azonosítószámát pl.: TAJ szám) valamint a juttatás igényelt összegét, továbbá célszerű a közoktatási intézmény által kiadott érvényes iskolalátogatási igazolást is bekérni a munkavállalóktól.
A juttatás óvodás gyermek esetén
Annak ellenére, hogy az óvodák is a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak, a juttatás elnevezéséből is adódik, hogy csak iskolás gyermek esetén beszélhetünk 25%-os kedvezményes adózású béren kívüli juttatásról. Abban az esetben azonban, ha óvodás gyermekünk az adóévben kezdi meg iskolai tanulmányait ezen a jogcímen már adható iskolakezdési támogatás.
A BDO Magyarország augusztusi HR hírlevele teljes terjedelmében itt olvasható >>>
• Nyáron sem dőlhetnek hátra a bérelszámolók, Világgazdaság, 2013.07.01.
• Érdemes tudni, így változott a szabadságra járó bérszámítás, Kossuth Rádió, 2013.03.01.
• Újraosztja a munkahelyeket a kormány, Origo, 2012.07.02.
• Munkaidőn kívül is ellenőrizhetik a dolgozókat júliustól, HRportal, 2012.06.29.
• Vasárnaptól bárkit könnyebb lesz kirúgni, Origo, 2012.06.25.
• Új Munka törvénykönyve: zavaros átmenet, extrém mennyiségű utalás, Adózóna, 2012.06.19
• Munkaügyi ellenőrzések a bankszektorban, Gazdasági Rádió, 2011.02.25.
• Korrekcióra szorulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, Gazdasági Rádió, 2010.12.13.
• Munkaügyi ellenőrzések 2010. évi irányelvei, Gazdasági Rádió, 2010.07.21.
• Kijátszható az egyszerűsített foglalkoztatás, HR Portál, 2009.12.21.
• Változik a Munka Törvénykönyve, Duna TV Váltó, 2009.12.23.
• Munkaügyi változások, ATV Reggeli Jam, 2009.12.24.
• Munkaerő kölcsönzés, gyes, munkaügyi bírság: mi változik jövőre? HVG.hu 2009.12.17.
• Munkaszüneti napon is munkában: kikre vár? Műszaki Fórum 2009.10.28.
• Munkaszüneti napok, hosszú hétvége. Gazdasági Rádió, 2009.10.22.
• Célszerű szabadságolási tervet készíteni, HR Portál, 2010.02.
• A válságkezelés munkaügyi eszközei, Vezetői Számvitel, Módszertani Füzetek 2010. február
NAV ellenőrzési irányelvei (2011)
Változik a FEOR jövőre (2011)
OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)
APEH ellenőrzési irányelvei (2010)
külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek
BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu
A munkaügyi blog oldalt 2015 óta nem frissítjük. Munkaügyekkel kapcsolatos naprakész információkkal, cikkekkel a BDO munkaügyi portálján várjuk!