Tisztelt Látogató!
A munkaügyi blog oldalt 2015 óta nem frissítjük. Munkaügyekkel kapcsolatos naprakész információkkal, cikkekkel a BDO munkaügyi portálján várjuk!
A Munkaügyi Szemle 2010. júliusi számában megjelent Dr. Waldmann Gáborral közösen írt cikkünk, mely a munkaidőkerettel kapcsolatos tévhiteket 7 pontba szedve tárgyalja.Tapasztalataink szerint a hatályos munkajogi szabályok közül talán a munkaidőkeret alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati problémák okozzák a legtöbb fejtörést a munkaügyi ügyvitelért felelős munkatársaknak, erre való tekintettel közlünk részletet az eredeti cikkből.
„A munkaidőkeret a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme”
A munkarend megválasztása, a munkaidő beosztás meghatározása és ezzel összefüggésben a munkaidőkeret alkalmazása a munkaviszonyból származó alapvető munkáltatói jog, szorosan kapcsolódva az irányítási, utasítási jogokhoz, ezért a munkaidőkeret bevezetését és alkalmazását a munkáltató egyoldalúan rendelheti el.
Hozzátesszük, hogy a munkaidőkeret munkaszerződésben történő meghatározása nem tilos és nem is szabálytalan, ugyanakkor munkáltatói szempontból semmiképpen sem célszerű tekintettel arra, hogy amennyiben a felek valamely kérdésben megállapodnak és azt a munkaszerződés elemévé emelik, a kikötés a munkaszerződés olyan kötelezően teljesítendő tartalmává válik, mely a feleket köti és később csak és kizárólag közös megegyezéssel módosítható.
Vagyis a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a munkavállaló munkaszerződésének munkaidőkeretre vonatkozó részét, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárulására is szükség van.
„A munkaidőkeret bevezetéséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges”
A munkaidőkeret alkalmazásával kapcsolatos gyakori tévhit, hogy a munkáltató csak a munkavállaló hozzájárulásával vezethet be, illetve alkalmazhat munkaidőkeretet.
Ezzel kapcsolatosan fontos kitérni az Mt. 118.§ (1) bekezdésében foglaltakra, mely kimondja, hogy a munkarendet, munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg, tehát a munkavállaló előzetes, vagy utólagos hozzájárulása nem szükséges.
E helyütt jegyezzük meg, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnapok összevontan történő kiadásához – amennyiben az nem kéthetente történik – a felek megállapodása alapján kerülhet sor az Mt. előírásai alapján.
„Elég szóban közölni a munkaidőkeret kezdő, befejező időpontját”
A munkaidőkeret alkalmazása természetesen nem eredményezheti a munkaidőre vonatkozó szabályok kijátszását, ezért az ellenőrizhetőség és a pontos elszámolás érdekében az Mt. kimondja, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell.
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározására azért van szükség, mert e nélkül a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok érvényesülése, illetve ellenőrizhetősége kétségessé válik.
Egyes munkáltatók úgy gondolják, hogy a munkaidőkeret kezdetének időpontja automatikusan a munkába állás napja, más munkáltatók véleménye szerint az egyes munkaidőkeretek egyébként is, elnevezésüknél fogva egy-egy naptári időszakhoz kötődnek, így azt külön nem kell meghatározni.
Jellemző munkaidőkerettel kapcsolatos szabálytalanság tehát, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja a munkavállalókkal egyáltalán nem közlik, vagy arra csak szóban kerül sor.
Ezek alapján tipikus tévhit, hogy ha havi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót, akkor a keret kezdő és befejező időpontját sem szükséges közölni a munkavállalóval. A szóban forgó tévhit alapja, hogy a foglalkoztatók többsége úgy gondolja, hogy a havi munkaidőkeret az adott hónap első napjától a hónap utolsó napjáig tart, ezért irreleváns a keret kezdő és befejező időpontjáról külön írásban is rendelkezni. A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, hogy az adott munkavállalóra irányadó havi munkaidőkeret nem a hónap első napján kezdődik, hanem egy attól eltérő időpontban. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor az újonnan belépő munkatárs munkába állásának napja a hónap első napja helyett, például 15-ére esik.
A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját tehát írásban kell közölni a munkavállalókkal, azonban a közlése szempontjából írásbelinek minősül az a tájékoztatás is, ha azt a munkáltató a helyben szokásos módon közzéteszi.
A helyben szokásos módon történő közlés számtalan – a munkaügyi ellenőrzés által is elfogadott - formája alakult ki a gyakorlatban. Ennek megfelelően a szociális és pihenő helyiségekben történő kifüggesztés, internet vagy éppen e-mailes körlevél formájában is teljesíthető a szóban forgó munkáltatói kötelezettség, amennyiben ez a közlés helyben kialakult módja.
A cikk teljes terjedelmében a MUNKAÜGYI SZEMLE 2010/3 számában olvasható!
Gaál Sándor (Vendég) | Kedves Attila!
Visszatérő látogatója vagyok blogjának! Örülök, hogy ezúttal is hasznos munkajogi információkkal látta el a nagyközönséget!
Üdvözlettel:
Gaál Sándor |
Kedves Sándor! Örülök, hogy rendszeresen olvassa blogunkat. Üdv, Máriás Attila |
kati (Vendég) | Sokat gondolkodtam mit is tehetnék a munkáltatómnál egyes dokumentumok kihalnak és újak keletkeznek. Sok kérdésem lenne hol és hogyan tehetném meg azt válaszát eva 2004@citromail.hu címre várom .üdv.Kati |
Zoltán (Vendég) | Üdvözlöm! Kereskedelemben dolgozok és azt szeretném kérdezni,hogy a havi kötelező munkaidőkeretbe /ami május hónapban 168 óra/ beleszámít-e a vasárnapi nyitvatartás idő? Várom válaszát, további szép napot kívánok!
|
Kiss Zsolt (Vendég) | Üdvözlöm!!! Kérdésem a következő: a mi cégünknél Folyamatos munkavégzésben dolgozunk. Napi 12 órát dolgozunk. Váltott műszakban, hét végén is!!! Kérdésem hogy mi milyen munka idő keretben és milyen napi munka végzésben is dolgozunk!!!??? kiss.zsolt5921@freemail.hu |
S.Éva (Vendég) | Üdvözlöm! Érdeklődni szeretnék, hogy vendéglátás területén kéthavi munkaidő kerettel dolgozunk, mely napi 8 órát jelent, de a jelenléti ívben a pihenő idő alapján 8.5 órát írunk be. ez így szabályos, vmint a munkaidőkeret alkalmazását hol és milyen módon kell tudomására hozni a munkavállalók számára. Nem feltétlenül kell hogy a munkaszerződés tartalmazza ? Jelenleg a dolgozók által ahsznált helyiségben található, heti lebontásban. Ez így törvényes? Válaszát előre is köszönöm! evasebestyen@vipmail.hu
|
sziszi127 (Vendég) | Üdvözlöm! Érdeklődnék,hogy a kereskedelemben, a napi nyitás min. 20 perc, a napi zárás pénztárjelentés, pénzszámolás, stb.. munkaidőnek számit-e? Egyszemélyes boltban dolgozom, munkaidőm: reggel 7,00-19,00ig tart, de reggel 6,40-től dolgozom, min. 19,30-ig mire a papirmunkát elvégzem és a pénzt elszámolom. Várom válaszát. Köszönettel |
robot (Vendég) | Aki kitalàlta a munkaidőkeretet,annak elment az esze... minàlunk a cégnél ezt kihasznàlva,bevezették h minden szombaton dolgozzunk,a túlóra helyett.. most ez kinek jó? Nekünk nem az biztos.. munkaidőkeret lett a túlóra helyett.. gratulàlok!
|
• Nyáron sem dőlhetnek hátra a bérelszámolók, Világgazdaság, 2013.07.01.
• Érdemes tudni, így változott a szabadságra járó bérszámítás, Kossuth Rádió, 2013.03.01.
• Újraosztja a munkahelyeket a kormány, Origo, 2012.07.02.
• Munkaidőn kívül is ellenőrizhetik a dolgozókat júliustól, HRportal, 2012.06.29.
• Vasárnaptól bárkit könnyebb lesz kirúgni, Origo, 2012.06.25.
• Új Munka törvénykönyve: zavaros átmenet, extrém mennyiségű utalás, Adózóna, 2012.06.19
• Munkaügyi ellenőrzések a bankszektorban, Gazdasági Rádió, 2011.02.25.
• Korrekcióra szorulnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, Gazdasági Rádió, 2010.12.13.
• Munkaügyi ellenőrzések 2010. évi irányelvei, Gazdasági Rádió, 2010.07.21.
• Kijátszható az egyszerűsített foglalkoztatás, HR Portál, 2009.12.21.
• Változik a Munka Törvénykönyve, Duna TV Váltó, 2009.12.23.
• Munkaügyi változások, ATV Reggeli Jam, 2009.12.24.
• Munkaerő kölcsönzés, gyes, munkaügyi bírság: mi változik jövőre? HVG.hu 2009.12.17.
• Munkaszüneti napon is munkában: kikre vár? Műszaki Fórum 2009.10.28.
• Munkaszüneti napok, hosszú hétvége. Gazdasági Rádió, 2009.10.22.
• Célszerű szabadságolási tervet készíteni, HR Portál, 2010.02.
• A válságkezelés munkaügyi eszközei, Vezetői Számvitel, Módszertani Füzetek 2010. február
NAV ellenőrzési irányelvei (2011)
Változik a FEOR jövőre (2011)
OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)
APEH ellenőrzési irányelvei (2010)
külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek
BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu
A munkaügyi blog oldalt 2015 óta nem frissítjük. Munkaügyekkel kapcsolatos naprakész információkkal, cikkekkel a BDO munkaügyi portálján várjuk!