Hírlevél
Visszahívást Kérek



Ajánlatot Kérek

Jelentkezés

Partnereink






A munkaidőkerettel kapcsolatos 7 leggyakoribb tévhit

A Munkaügyi Szemle 2010. júliusi számában megjelent Dr. Waldmann Gáborral közösen írt cikkünk, mely a munkaidőkerettel kapcsolatos tévhiteket 7 pontba szedve tárgyalja.Tapasztalataink szerint a hatályos munkajogi szabályok közül talán a munkaidőkeret alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati problémák okozzák a legtöbb fejtörést a munkaügyi ügyvitelért felelős munkatársaknak, erre való tekintettel közlünk részletet az eredeti cikkből.


„A munkaidőkeret a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme”
 
A munkarend megválasztása, a munkaidő beosztás meghatározása és ezzel összefüggésben a munkaidőkeret alkalmazása a munkaviszonyból származó alapvető munkáltatói jog, szorosan kapcsolódva az irányítási, utasítási jogokhoz, ezért a munkaidőkeret bevezetését és alkalmazását a munkáltató egyoldalúan rendelheti el.

Hozzátesszük, hogy a munkaidőkeret munkaszerződésben történő meghatározása nem tilos és nem is szabálytalan, ugyanakkor munkáltatói szempontból semmiképpen sem célszerű tekintettel arra, hogy amennyiben a felek valamely kérdésben megállapodnak és azt a munkaszerződés elemévé emelik, a kikötés a munkaszerződés olyan kötelezően teljesítendő tartalmává válik, mely a feleket köti és később csak és kizárólag közös megegyezéssel módosítható.

Vagyis a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a munkavállaló munkaszerződésének munkaidőkeretre vonatkozó részét, mert ahhoz a munkavállaló hozzájárulására is szükség van.

„A munkaidőkeret bevezetéséhez a munkavállaló hozzájárulása szükséges”

A munkaidőkeret alkalmazásával kapcsolatos gyakori tévhit, hogy a munkáltató csak a munkavállaló hozzájárulásával vezethet be, illetve alkalmazhat munkaidőkeretet.

Ezzel kapcsolatosan fontos kitérni az Mt. 118.§ (1) bekezdésében foglaltakra, mely kimondja, hogy a munkarendet, munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg, tehát a munkavállaló előzetes, vagy utólagos hozzájárulása nem szükséges.

E helyütt jegyezzük meg, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnapok összevontan történő kiadásához – amennyiben az nem kéthetente történik – a felek megállapodása alapján kerülhet sor az Mt. előírásai alapján.

„Elég szóban közölni a munkaidőkeret kezdő, befejező időpontját”

A munkaidőkeret alkalmazása természetesen nem eredményezheti a munkaidőre vonatkozó szabályok kijátszását, ezért az ellenőrizhetőség és a pontos elszámolás érdekében az Mt. kimondja, hogy munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni, és erről a munkavállalót írásban tájékoztatni kell.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározására azért van szükség, mert e nélkül a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok érvényesülése, illetve ellenőrizhetősége kétségessé válik.

Egyes munkáltatók úgy gondolják, hogy a munkaidőkeret kezdetének időpontja automatikusan a munkába állás napja, más munkáltatók véleménye szerint az egyes munkaidőkeretek egyébként is, elnevezésüknél fogva egy-egy naptári időszakhoz kötődnek, így azt külön nem kell meghatározni.

Jellemző munkaidőkerettel kapcsolatos szabálytalanság tehát, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontja a munkavállalókkal egyáltalán nem közlik, vagy arra csak szóban kerül sor.

Ezek alapján tipikus tévhit, hogy ha havi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatja a munkáltató a munkavállalót, akkor a keret kezdő és befejező időpontját sem szükséges közölni a munkavállalóval. A szóban forgó tévhit alapja, hogy a foglalkoztatók többsége úgy gondolja, hogy a havi munkaidőkeret az adott hónap első napjától a hónap utolsó napjáig tart, ezért irreleváns a keret kezdő és befejező időpontjáról külön írásban is rendelkezni.  A gyakorlatban azonban rendszeresen előfordul, hogy az adott munkavállalóra irányadó havi munkaidőkeret nem a hónap első napján kezdődik, hanem egy attól eltérő időpontban. Gondoljunk csak arra az esetre, amikor az újonnan belépő munkatárs munkába állásának napja a hónap első napja helyett, például 15-ére esik.

A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját tehát írásban kell közölni a munkavállalókkal, azonban a közlése szempontjából írásbelinek minősül az a tájékoztatás is, ha azt a munkáltató a helyben szokásos módon közzéteszi.

A helyben szokásos módon történő közlés számtalan – a munkaügyi ellenőrzés által is elfogadott - formája alakult ki a gyakorlatban. Ennek megfelelően a szociális és pihenő helyiségekben történő kifüggesztés, internet vagy éppen e-mailes körlevél formájában is teljesíthető a szóban forgó munkáltatói kötelezettség, amennyiben ez a közlés helyben kialakult módja.

 

A cikk teljes terjedelmében a MUNKAÜGYI SZEMLE 2010/3 számában olvasható!

 

www.munkaugyiszemle.hu

Vissza
2010. július 12. @ 17:32:03
Hozzászólások: 8

2010. szeptember 07. @ 15:27:01

Gaál Sándor
(Vendég)

Kedves Attila!

 

Visszatérő látogatója vagyok blogjának! Örülök, hogy ezúttal is hasznos munkajogi információkkal látta el a nagyközönséget!

 

Üdvözlettel:

 

Gaál Sándor

2010. szeptember 14. @ 13:56:31

Kedves Sándor!

Örülök, hogy rendszeresen olvassa blogunkat.

Üdv,

Máriás Attila

2011. május 17. @ 12:51:00

kati
(Vendég)

Sokat gondolkodtam mit is tehetnék a munkáltatómnál egyes dokumentumok kihalnak és újak keletkeznek. Sok kérdésem lenne hol és hogyan tehetném meg azt válaszát eva 2004@citromail.hu címre várom .üdv.Kati

2012. május 16. @ 17:11:39

Zoltán
(Vendég)

Üdvözlöm!

Kereskedelemben dolgozok és azt szeretném kérdezni,hogy a havi kötelező munkaidőkeretbe /ami május hónapban 168 óra/ beleszámít-e a vasárnapi nyitvatartás idő?

Várom válaszát, további szép napot kívánok!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2013. május 19. @ 15:48:52

Kiss Zsolt
(Vendég)

Üdvözlöm!!! Kérdésem a következő: a mi cégünknél Folyamatos munkavégzésben dolgozunk. Napi 12 órát dolgozunk. Váltott műszakban, hét végén is!!! Kérdésem hogy mi milyen munka idő keretben és milyen napi munka végzésben is dolgozunk!!!??? kiss.zsolt5921@freemail.hu

2013. augusztus 20. @ 14:06:08

S.Éva
(Vendég)

Üdvözlöm!

Érdeklődni szeretnék, hogy vendéglátás területén kéthavi munkaidő kerettel dolgozunk, mely napi 8 órát jelent, de a jelenléti ívben a pihenő idő alapján 8.5 órát írunk be. ez így szabályos, vmint a munkaidőkeret alkalmazását hol és milyen módon kell tudomására hozni a munkavállalók számára. Nem feltétlenül kell hogy a munkaszerződés tartalmazza ? Jelenleg a dolgozók által ahsznált helyiségben található, heti lebontásban. Ez így törvényes?

Válaszát előre is köszönöm!

evasebestyen@vipmail.hu

 

2013. szeptember 01. @ 12:47:21

sziszi127
(Vendég)

Üdvözlöm!

Érdeklődnék,hogy a kereskedelemben, a napi nyitás min. 20 perc, a napi zárás pénztárjelentés, pénzszámolás, stb.. munkaidőnek számit-e? Egyszemélyes boltban dolgozom, munkaidőm: reggel 7,00-19,00ig tart, de reggel 6,40-től dolgozom, min. 19,30-ig mire a papirmunkát elvégzem és a pénzt elszámolom.

Várom válaszát. Köszönettel

2014. január 14. @ 15:33:47

robot
(Vendég)

Aki kitalàlta a munkaidőkeretet,annak elment az esze... minàlunk a cégnél ezt kihasznàlva,bevezették h minden szombaton dolgozzunk,a túlóra helyett.. most ez kinek jó? Nekünk nem az biztos.. munkaidőkeret lett a túlóra helyett.. gratulàlok!

 

Új hozzászólás

* Név:

* Szöveg:

* Szó hitelesítés:
Hitelesítéseképpen írd be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyelj a kis és nagybetűkre!)

image



* A csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező.
Munkaügyi segédlet
Sajtómegjelenések
Publikációk
Figyelemfelhívás

NAV ellenőrzési irányelvei (2011)

Részletek >>

 

Változik a FEOR jövőre (2011)

 

Részletek >>>

 

OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)

Részletek >>>

 

APEH ellenőrzési irányelvei (2010)

külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek

Részletek >>

 

Kapcsolat

BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
 
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
 
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu