Hírlevél
Visszahívást Kérek



Ajánlatot Kérek

Jelentkezés

Partnereink
image

image

image

image

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás bevezetésének munkajogi aspektusai

A munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatos részletszabályok megjelenésével (15/2014. (IV.3.) NGM rendelet) sok munkáltatónál ezekben a napokban lép a gyakorlati megvalósítás szakaszába ez az adómentes támogatási lehetőség.

A munkáltató a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja alapján lakáscélú támogatást nyújthat többek között a már fennálló lakáscélú hitelek törlesztéséhez, visszafizetéséhez a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés költségének 30%-ig, azonban legfeljebb 5 millió Ft összeghatárig a tárgyévi, illetve azt ezt megelőző 4 év vonatkozásában, amennyiben a méltányolható lakásigény feltételei teljesülnek.


Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás bevezetésének lehetséges módozatai


A lakáscélú munkáltatói támogatás bevezetésére a meglévő cafeteria rendszeren belül, annak évközbeni módosításával vagy a meglévő cafeteria rendszertől függetlenül — mintegy azon kívül kezelve a juttatást — is sor kerülhet. Utóbbi esetnek felel meg az is, ha a munkáltatónál semmilyen választható béren kívüli juttatási rendszer nem működik.
 
A cafeteria vagy választható béren kívüli juttatások szabályzata — álláspontunk szerint — olyan egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó munkáltatói szabályzatnak minősül, melyre a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 16.§ (3) bekezdése alapján az egyoldalú jognyilatkozatra vonatkozó rendelkezéseket, majd ez alapján pedig a megállapodásra [Mt.15.§ (3)] vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
 
Vagyis álláspontunk szerint aggályos, ha a munkáltató minden külön megállapodás nélkül kivezeti a gyakorlatából a határozatlan időre tett kötelezettségvállalást tartalmazó cafeteria szabályzatát. 
 
Mindez azt is jelenti, hogy az egyoldalú módosítás is csak akkor lehetséges, ha annak feltételeit előre meghatározta a kötelezettségvállalás közlésekor a munkáltató.


Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás bevezetése a munkaszerződéses alapbér egyidejű csökkentésével


Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás munkaszerződéses alapbér egyidejű csökkentésével történő bevezetése lényegében a meglévő cafeteria rendszertől függetlenül történő bevezetésnek tekinthető.
 
Azt nagyon fontos előre kiemelni, hogy a munkaszerződés módosítása minden esetben csak közös megegyezéssel, vagyis a munkáltató és a munkavállaló közös akarata alapján lehetséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a munkavállaló szeretné, hogy a munkaszerződéses alapbérét csökkentsék és helyette ugyanannyi, vagy több adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást adjon a munkáltató, viszont erre a munkáltató nem hajlandó, a munkaszerződéses alapbér nem fog módosulni. Természetesen ez fordítva is igaz, vagyis hiába érvel a munkáltató azzal, hogy az alapbér csökkentése által több adómentes munkáltatói lakáscélú támogatást tud biztosítani és „nettó szemlélettel” összességében jobban jár a munkavállaló, a szerződés módosítása a munkavállaló hozzájárulása nélkül, egyoldalúan nem lehetséges.
 
A munkavállaló alapbére az Mt. 45. § (1) bekezdése alapján a munkaszerződés kötelező tartami eleme, melyről a feleknek írásban kell megállapodniuk (Mt.44.§), így ennek módosítása, emelése, vagy csökkentése kizárólag a felek közös akaratával történhet, szintén írásos formában [Mt. 22. § (3)].
 
Álláspontunk szerint semmilyen jogszabállyal nem ellentétes, ha a felek annak érdekében csökkentik a munkaszerződéses alapbért, hogy adómentessége okán magasabb nettó összegű munkáltatói lakáscélú támogatást tudjon a munkáltató a munkavállaló részére biztosítani.
 
Ugyanakkor az alapbér csökkentése kapcsán figyelemmel kell lenni arra, hogy annak összege általános teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén továbbra is el kell, hogy érje, a mindenkori kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum összegét.
 
Amennyiben az alapbér csökkentése mellett valósul meg a lakáscélú munkáltatói támogatás biztosítása, úgy a munkavállaló egy 50000 Ft összegű lakáscélú törlesztés érdekében, mindössze 32750 Ft nettó fizetéstől esik el.
 
Számszerűsítve a példát szemléltetjük az adó és járulékok alakulását 50000 Ft alapbérrész alapulvételével:
Bruttó alapbér50000 Ft
SZJA (16%)8000 Ft
Nyugdíjjárulék (10%)5000 Ft
Egészségbiztosítási járulék (7%)3500 Ft
Munkaerő-piaci járulék (1,5%)750 Ft
Nettó alapbér32750 Ft
Szociális hozzájárulási adó (27%)13500 Ft
Szakképzési hozzájárulás (1,5%)750 Ft
Munkáltató költsége64250 Ft

A példa szerint 50000 Ft összegű alapbér biztosítása a munkáltatónak 64250 Ft költséget generál, míg munkavállalói oldalon 32750 Ft nettó jövedelmet jelent, ugyanakkor a támogatás alkalmazásával a munkáltató költsége 50000 Ft, mely munkavállalói oldalon szintén 50000 Ft összegben realizálódik.
 

Összegezve megállapítható, hogy mind munkáltatói, mind munkavállalói oldalon számszerűsíthető előnyökkel jár az adómentes lakáscélú támogatás bevezetése, ugyanakkor mindkét félnél egyéb, kevésbé pozitív hatás is jelentkezik, ami munkáltatói oldalon többlet adminisztrációt jelent, munkavállalói oldalon az alacsonyabb összegű alapbér pl. a kieső időknél a távolléti díj összegére lesz negatív hatással. Mindenesetre érdemes körültekintően mérlegelni a támogatásban rejlő lehetőségeket.

Cikkünk tájékoztató jellegű, a bevezetéssel és alkalmazással kapcsolatos részletszabályok vonatkozásában további konzultáció szükséges adótanácsadói oldalról, egyedileg értékelve az adójogi kockázatokat is, mely kapcsán a BDO Magyarország adótanácsadói készséggel állnak rendelkezésre.
 
Muhoray Beáta
junior munkaügyi tanácsadó
 
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
Vissza
2014. május 29. @ 16:21:21
Hozzászólások: 0

Új hozzászólás

* Név:

* Szöveg:

* Szó hitelesítés:
Hitelesítéseképpen írd be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyelj a kis és nagybetűkre!)

image



* A csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező.
Munkaügyi segédlet
Sajtómegjelenések
Publikációk
Figyelemfelhívás

NAV ellenőrzési irányelvei (2011)

Részletek >>

 

Változik a FEOR jövőre (2011)

 

Részletek >>>

 

OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)

Részletek >>>

 

APEH ellenőrzési irányelvei (2010)

külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek

Részletek >>

 

Kapcsolat

BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
 
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
 
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu