Hírlevél
Visszahívást Kérek



Ajánlatot Kérek

Jelentkezés

Partnereink






A szabadság idejére járó díjazás, avagy tényleg duplán járnak a pótlékok?

A munka törvénykönyvéről szóló 2012.évi I.törvény (továbbiakban: Mt.) számos változást hozott az eddig megszokott munkaügyi gyakorlatban, melyek közül a BDO Magyarország héten megjelenő HR hírlevelében a szabadság idejére járó megváltozott díjazási szabályokat tárgyaljuk, különös tekintettel a kieső idők megváltozott díjazási szabályaira, megkülönböztetett figyelemmel az átmeneti szabályokra.


Távolléti díj és ami benne van

Az új munka törvénykönyve hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezések alapján az idei évben még megmarad a távolléti díj megszokott számítási módja, vagyis az továbbra is a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény 151/A. §-a szerint kerül megállapításra. A távolléti díj kiszámításakor a törvényben meghatározottak szerint figyelembe kell venni az alapbért és a rendszeres pótlékokat, valamint a korábban teljesített rendkívüli munkavégzést is.

A Mt. 151/A. § (3) bekezdése alapján a távolléti díj számításánál műszakpótlékként
– a munkavállaló kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 7,5 százalékát,
– kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén a (személyi) alapbére 15 százalékát,
– megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatása esetén (személyi) alapbére 20 százalékát kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több, mint ötven óra – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzést teljesített, távolléti díja megállapításánál rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke a (személyi) alapbér három százaléka, ha az irányadó időszakban – a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt – rendkívüli munkavégzés száz óránál kevesebb volt; ha azonban száz óra, vagy ennél több volt, a (személyi) alapbér öt százalékával kell pótlékként számolni. A rendkívüli munkavégzés időtartamának megállapításakor a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés mértékét figyelmen kívül kell hagyni. Ha a munkaviszony a tárgyévet megelőző évben létesült, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.

Pótlék hátán pótlék

A 2012. július 1-től hatályos Mt. 147. §-a bevezette azt a rendelkezést, mely szerint a munkavállalót szabadságának idejére a távolléti díján felül további bérpótlék is megilleti, amennyiben a rá irányadó munkaidő-beosztás alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

Ezáltal a jelenleg már hatályos szabályozás szerint a szabadság idején a kieső bérpótlékok dupla kompenzációt élveznek, hiszen a távolléti díj összegében is megjelenik a bérpótlék összege, illetve ezen felül külön is megkapják azt a munkavállalók.

Itt jegyezzük meg, hogy ugyanezek a szabályok vonatkoznak az Mt. 146. § (3) bekezdéseiben meghatározott egyéb esetekre is
– így a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára,
– az általános iskolai tanulmányok, vagy egyéb megállapodás szerinti képzés, továbbképzés esetén a képzésben való részvétel idejére
– a munkavállalói kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálásához szükséges időre maximum 30 napra,
– a munkavállaló tanúként történő meghallgatásának idejére
– továbbá óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesített munkaidő
– valamint akkor is, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélküli munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő.

Betegszabadság esetén a távolléti díj 70%-a jár, de a munkavállalót ebben az esetben is megilleti a munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlék arányos része.

A fentiek tükrében azt a kérdést is fel kell tennünk magunknak, hogy az új szabályozásnak eleget téve a távollét idejére járó bérpótlékot hogyan és milyen jogcímen tüntessük fel az egyéni bérelszámolásokon? Mivel a munkáltató bérelszámolással kapcsolatos tájékoztatásának olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, így indokolt lehet a szóban forgó pótlékok külön történő feltüntetése.

Bérpótlék az alapbérben = tripla pótlék

Amennyiben az új Mt. adta lehetőséggel élve a bérpótlékok összege beépítésre került az alapbérbe, úgy ez a jelenlegi átmeneti időszakban komoly fejtörést okozhat azok kifizetésénél.

A jelenlegi távolléti díj számításnál a (személyi) alapbéren felül a munkavállalókat megilleti az előzőekben már részletezett százalékos távolléti díj kiegészítés, valamint a munkaidő-beosztás szerint a kieső időre járó bérpótlék kifizetése. Ez alapján kimondhatjuk, hogy triplán kerülnek a pótlékok figyelembevételre olyan esetekben, amikor a törvény által biztosított lehetőség alapján az alapbérbe épített pótlékokról állapodnak meg a felek.

Sovány vigasz, de elvi megoldást jelenthet az, ha a bérpótlék alapbérbe építésével egyidejűleg a megállapodásban rögzítésre kerül, hogy a bérpótlék számításának alapja az átalánnyal csökkentett alapbér (akár a minimálbér), elkerülve ezzel a triplán fizetett bérpótlékok költségét.

Változás a munkaügyi ellenőrzés hatásköri szabályaiban is

2012. július 1-től változott a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV.törvény is, mely alapján a távolléti díj számításának ellenőrzésére a munkaügyi felügyelőknek most már nincs hatáskörük, ugyanakkor a távollét idejére járó pótlék kapcsán – álláspontunk szerint – továbbra is megvan az ellenőrzési jogosultságuk.



Muhoray Beáta
junior munkaügyi tanácsadó

Máriás Attila
munkaügyi szaktanácsadó



A cikk átvétele esetén kérjük a forrás megjelölését
: www.munkaugyiblog.hu

Vissza
2012. szeptember 10. @ 12:49:04
Hozzászólások: 0

Új hozzászólás

* Név:

* Szöveg:

* Szó hitelesítés:
Hitelesítéseképpen írd be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyelj a kis és nagybetűkre!)

image



* A csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező.
Munkaügyi segédlet
Sajtómegjelenések
Publikációk
Figyelemfelhívás

NAV ellenőrzési irányelvei (2011)

Részletek >>

 

Változik a FEOR jövőre (2011)

 

Részletek >>>

 

OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)

Részletek >>>

 

APEH ellenőrzési irányelvei (2010)

külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek

Részletek >>

 

Kapcsolat

BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
 
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
 
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu