Munkaügyi Blog

Sok mindent el lehet mondani a napjaink törvényhozási gyakorlatáról, ugyanakkor egyet nem, hogy unalmas. Persze az is igaz, hogy „aki szereti a kolbászt és tiszteli a törvényeket, az ne kérdezze, hogy készülnek”.

Már nem kötelező az elvárt béremelést vizsgálni

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) hatásköri szabályait a 2011. évi XCIX. törvény kiegészítette a bruttó 300.000 Ft alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékével, vagyis 2012. január 1-től a munkaügyi ellenőrzések során a munkaügyi felügyelők kötelesek voltak minden egyes ellenőrzés során vizsgálni az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését.

Ugyanakkor az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló a 2012. évi XXI. törvény hatályon kívül helyezte a Met. 3.§ (5) bekezdését, mely kimondta, hogy a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az elvárt béremelés vizsgálatára.

Így a törvény kihirdetését követő naptól, vagyis 2012. április 7-e óta már nem kötelező az elvárt béremelés vizsgálata az munkaügyi ellenőrzések során.

Az elvárt béremelés elmulasztása már nem befolyásolja a közbeszerzéseket

Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6.§ (1) bekezdése korábban így rendelkezett:

„6.§ (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó azon munkáltató, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet.”

Vagyis az elvárt béremelés elmulasztása miatt ugyan munkaügyi bírság kiszabására nem kerülhetett sor, azonban a közbeszerzési eljárásokat és az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokat hátrányosan érintette.

2012. április 7-től hatályos passzus a következők szerint fogalmaz:

„6. § (1) A költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével azon munkáltató számára, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem állapítható meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdés n) pontja szerinti költségvetési támogatás.”

Vagyis 2012. április 7-től az elvárt béremelés kapcsán a munkaügyi hatóság határozata már nem befolyásolja a közbeszerzéseket.

Bírság továbbra sem jár

Munkaügyi bírságtól továbbra sem kell tartaniuk a foglalkoztatóknak, azonban a mulasztást megállapító határozat bírságnövelő tényezőnek minősül, így azt köteles figyelembe venni a hatóság az egyéb munkaügyi szabálytalanságokat vizsgáló eljárása során. A hatóság későbbi eljárásai folyamán is tekintettel lesz a munkáltatók ezen jogsértésére, így a szankciók meghatározásánál is újra előtérbe kerül.

Muhoray Beáta
junior munkaügyi tanácsadó, BDO

Máriás Attila
munkaügyi szaktanácsadó, BDO