Hírlevél
Visszahívást Kérek



Ajánlatot Kérek

Jelentkezés

Partnereink
image

image

image

image

Öt bérkompenzációval kapcsolatos tévhit

image

Hosszú idő óta az egyik legtöbb fejtörést a bérkompenzációs kötelezettségek munkaadói értelmezése jelenti a szakma számára. Pontosan erre való tekintettel gyűjtöttük össze az öt leggyakoribb bérkompenzációhoz kapcsolódó tévhitet.


Tévhit #1

Amelyik munkáltató nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan kizárja magát a közbeszerzésekből


A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) hatásköri szabályai értelmében az idei évben indult eljárások mindegyikében köteles lesz a munkaügyi felügyelő vizsgálni az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését.

Ha az adott telephelyen foglalkoztatott munkavállalók 2/3-ánál a foglalkoztató nem teljesítette a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendeletben rögzített elvárt béremelést, a munkaügyi ellenőrzés során határozatot hoznak a szabálytalanságról, melynek alapján az ellenőrzéssel érintett foglalkoztató a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokból nem részesülhet.

Nem hozható határozat olyan ügyekben, melyek megindítását megelőzően a foglalkoztató eleget tett kompenzációs kötelezettségének.

Az ellenőrzési törvény 6.§ (2) bekezdése kimondja: ha munkaügyi ellenőrzés során jogerősen megállapításra került, hogy a munkáltató nem tett eleget az elvárt béremelésnek, akkor a megállapító határozattal érintett munkáltató a közbeszerzési eljárás során vagy a támogatást nyújtó szerv részére utólagosan igazolhatja, hogy az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést teljesítette. Ha ezen utólagos igazolási kötelezettségének a munkáltató eleget tesz, vele szemben – közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatás kapcsán – kizárás nem alkalmazható.

Mindez tehát azt jelenti, hogy aki nem hajtja végre az elvárt béremelést, az automatikusan nem zárja ki magát a közbeszerzésekből, hiszen ennek előfeltétele egy olyan munkaügyi ellenőrzés, melynek eredménye a kizárást megalapozó jogerős I. vagy II. fokú munkaügyi határozat.

Tévhit #2

Az elvárt béremelés teljesíthető a személyi alapbérek módosítása nélkül is

Az elvárt béremelés, azaz a bérkompenzáció mindenképpen az érintett munkavállalók személyi alapbérének módosításával kell, hogy járjon, vagyis az olyan egyoldalúan megvonható bérelemek, mint amilyenek a prémium, a jutalom, a jelenléti bónusz, esetleg a mozgóbér emelése nem egyenértékű a személyi alapbér emelésével.

Ezzel összefüggésben a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 3.§ (1) bekezdése is kimondja, hogy „a munkáltató a 2012.évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló […] személyi alapbérét […] megemeli”.

Tévhit #3

Részmunkaidős munkavállalóknál arányosítani kell az elvárt béremelést

A részmunkaidős munkavállalók bérkompenzációja kapcsán külön kell választani a havibérben foglalkoztatott munkavállalókat az órabérben foglalkoztatott munkavállalóktól.

Havibérben foglalkoztatott részmunkaidős munkavállalók esetében amennyiben a munkavállaló 2011.évi munkabére nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, az elvárt emelés mértéke 26% függetlenül attól, hogy a munkavállaló foglalkoztatása heti 10, 20 vagy éppen 25 óra alapulvételével került meghatározásra.

Amennyiben a 2011.évi havi munkabér meghaladja az 59.600 Ft-ot, a részmunkaidős munkavállaló esetében is – ugyanúgy, mint a teljes munkaidős munkavállalóknál – az elvárt béremelést a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1.sz. mellékletének második oszlopában szereplő összeggel kell megemelni függetlenül attól, hogy a munkavállaló foglalkoztatása heti 10, 20 vagy éppen 25 óra alapulvételével került meghatározásra.

Abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállaló személyi alapbére havibér helyett órabérben került meghatározásra, akkor – figyelemmel a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII. törvény 144/A.§-ában foglaltakra – a havi személyi alapbért a nyolc órára megállapított 174-es szorzószám arányosításával kell meghatározni. Például egy napi 6 órát, azaz heti 30 órát dolgozó részmunkaidős munkavállaló havi személyi alapbérét a bérkompenzációhoz a következők szerint kell meghatározni:


 


Az órabérben foglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló így meghatározott havi személyi alapbéréhez tartozó – a 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1.sz. mellékletének második oszlopában szereplő – elvárt emelés összegét kell a korábban meghatározott szorzószámmal osztani ahhoz, hogy az egy órára jutó emelés összegét megkapjuk.

Tévhit #4

Kötelező a bérkompenzáció azoknál a munkavállalóknál, akik az előző évben akár csak egy napot is munkaviszonyban töltött a foglalkoztatónál, vagy kapcsolt vállalkozásainál

A 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet 1.§ (1) bekezdése kimondja, hogy az elvárt béremelés teljesítése a munkáltatóra és a vele a 2011. november 1. és december 31. közötti időszak bármely napján munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki. Vagyis azon munkavállalók kapcsán, akik a tavalyi évben ugyan rendelkeztek munkaviszonnyal az érintett foglalkoztatónál vagy kapcsolt vállalkozásainál, ugyanakkor jogviszonyuk még 2011. november 1. előtt véget ért, a foglalkoztató nem köteles a 2012-es foglalkoztatásuk kapcsán a bérkompenzációval növelt személyi alapbért alkalmazni.

Tévhit #5

Munkaidőkeret alkalmazása esetén eleve kizárt a szociális hozzájárulási adó kedvezményének igénybevétele

Az órabérben több havi munkaidőkeret alkalmazásával foglalkoztatott munkavállalók esetében – a téves vélekedés alapján – nem fog minden egyes hónapban teljesülni az elvárt béremelés az egyenlőtlen beosztásból eredő egyenlőtlen összegű havi bérfizetés miatt. Ezen tévhit figyelmen kívül hagyja, hogy az elvárt béremelés és a szociális hozzájárulási adó kedvezményének igénybevétele mind a teljesítés, mind az érvényesítés tekintetében elválik egymástól.

Az alacsony keresetű munkavállalók elvárt béremelését munkavállalónként egy alkalommal tudja a foglalkoztató teljesíteni. Ez történhet a januári bérek számfejtését megelőzően év elején, vagy visszamenőlegesen egy későbbi időpontban. Mindenesetre tény, hogy ezt a foglalkoztató egy alkalommal tudja teljesíteni és a teljesítés tényét megfelelő okirattal (pl. munkaszerződés módosításával) kell tudni igazolni.

A szociális hozzájárulási adó kedvezményét a foglalkoztató hónapról hónapra tudja érvényesíteni és az igénybe vehető kedvezmény munkavállalónkénti összege hónapról hónapra változó összegű lehet figyelemmel az adott havi bruttó bér egyéb elemeire.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén az órabérben foglalkoztatott munkavállalók hónapról hónapra más összegű bruttó bérben részesülnek, mely az adott havi beosztott és teljesített órák számától függ. Ugyanakkor ezen tény nincs befolyással az elvárt béremelés teljesítésére, melynek a foglalkoztató általi teljesítése esetén az adókedvezmény igénybe vehető.


Máriás Attila (BDO Magyarország, munkaügyi szaktanácsadó)

Vissza
2012. február 22. @ 10:37:03
Hozzászólások: 0

Új hozzászólás

* Név:

* Szöveg:

* Szó hitelesítés:
Hitelesítéseképpen írd be a képen látható karaktersort a szövegmezőbe.
(Figyelj a kis és nagybetűkre!)

image



* A csillaggal jelölt adatok kitöltése kötelező.
Munkaügyi segédlet
Sajtómegjelenések
Publikációk
Figyelemfelhívás

NAV ellenőrzési irányelvei (2011)

Részletek >>

 

Változik a FEOR jövőre (2011)

 

Részletek >>>

 

OMMF ellenőrzési irányelvei (2010)

Részletek >>>

 

APEH ellenőrzési irányelvei (2010)

külön kiemelve a foglalkoztatásra vonatkozó ellenőrzési területek

Részletek >>

 

Kapcsolat

BDO Magyarország HR Kft.
1103 Budapest, Kőér u. 2/A.
adószám: 14090358-4-42
telefon: 06-1-235-30-10
 
Máriás Attila
vezető munkaügyi tanácsadó
attila.marias@bdo.hu
 
Jamniczky Andrea
HR partner, ügyvezető
andrea.jamniczky@bdo.hu