Tisztelt Látogató!
A munkaügyi blog oldalt 2015 óta nem frissítjük. Munkaügyekkel kapcsolatos naprakész információkkal, cikkekkel a BDO munkaügyi portálján várjuk!
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében 2013. május 17-én a Parlament tárgysorozatba vette T/11208 számon az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló tövényjavaslatot. A módosított rendelkezések várhatóan 2013. július 1-től lépnek hatályba.
A törvényjavaslat és az indoklás letölthető itt >>>
Mint ismeretes, 2012. július 1-jétől változott a munka törvénykönyve (továbbiakban: Mt.), mely számos újdonsága mellett a korábbiakhoz képest sokkal részletesebben szabályozza a jognyilatkozatokra vonatkozó rendelkezéseket, illetve ezek körében a munkáltatói szabályzatokat. Jelen cikkünkben arra az öt legfontosabb szempontra kívánjuk felhívni a figyelmet, melyet a munkáltatói szabályzatok kapcsán minden munkáltatónak szem előtt kell tartania.
#1 A hatályba lépést megelőzően kihirdetett munkáltatói szabályzatokra is érvényes az új Mt. szabályozása.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 2.§ (3) bekezdése kimondja, hogy az Mt. 16−17. §-át a törvénykönyv hatálybalépését megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell.
Lényegében arról van szó, hogy az Mt. 16.§-ában szabályozott egyoldalú kötelezettségvállalás, és az Mt.17.§-ában szabályozott munkáltatói szabályzat rendelkezéseit például az új munka törvénykönyve hatálybalépését megelőzően közölt cafeteria vagy prémium szabályzat kapcsán is alkalmazni kell.
Ez leginkább a módosítás és a felmondás szempontjából jelenthet munkáltatói oldalon problémát.
#2 Az egyoldalúan kialakított munkáltatói gyakorlat kötelem keletkeztető
Az új munka törvénykönyve 17.§-a kimondja, hogy a munkáltató a jognyilatkozatait az általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével megteheti, amit a jogszabály a továbbiakban együttesen munkáltatói szabályzatként határoz meg.
Az esetenként még írásba sem foglalt, egyoldalúan kialakított munkáltatói gyakorlat kötelemkeletkeztető hatása újszerűen hathat, pedig nem feltétlenül az. A korábbi Mt. hatálya alatt is voltak olyan eseti munkaügyi bírósági döntések, melyek az egyoldalúan és huzamosabb időn keresztül nyújtott juttatások kapcsán munkáltatói oldalon kötelmeket, munkavállalói oldalon pedig jogosultságot keletkeztettek.
Ennek jó példája az az eset, amikor a kollektív szerződés hatálya alá nem tartozó munkáltató munkaszerződésen kívül 15% helyett 45% délutáni műszakpótlékot, vagy 30% helyett 60% éjszakai műszakpótlékot fizetett valamilyen oknál fogva.
Az is kérdéses lehet, ha egy munkáltatónál egyidejűleg ugyanazon kötelemfakasztó tény kapcsán munkáltatói szabályzat és munkáltatói gyakorlat (egyfajta szokásjog) van érvényben. Vajon ilyenkor melyik lesz az irányadó? Ilyen esetben azzal kell számolnia a munkáltatónak, hogy az általa egyoldalúan írásos szabályzat ellenében kialakított, és a munkavállaló által is elfogadott gyakorlat lesz irányadó, szemben azzal, ami érvényesen deklarálásra és kihirdetésre került.
#3 Az egyoldalú módosítás joga gyakorolható, de csak feltételekkel.
A korábbi szabályozás kapcsán általánosságban elmondható volt, hogy a jognyilatkozatok vonatkozásában a szabályozás csak azok alakiságával, közlésével, érvénytelenségével foglalkozott. Pontosan ezért a bírói gyakorlat alakította ki azt az elvet, mely szerint a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) rendelkezései alkalmazhatók, ha nem sértenek munkajogi elveket, viszont ezt a gyakorlatban mindig külön-külön kellett vizsgálni. Az új Mt. ezt a bizonytalanságot igyekszik megszüntetni egyrészt azzal, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat sokkal jobban részletezi a korábbiaknál, másrészt az Mt. 31.§-a egyértelműen kimondja az Mt-ben nem rendezett kérdések kapcsán a Ptk. mögöttességét.
2012. október 16-án a BDO AKADÉMIA szervezésében az új Munka Törvénykönyve kapcsán újból munkaügyi szemináriumot szervezünk, melynek meghívott előadója lesz dr. Pál Lajos ügyvéd is, aki az új munka törvénykönyve előkészítésében is részt vett. A rendezvény helyszíne a BDO Magyarország konferencia terme (Laurus Irodaházak,1103 Budapest, Kőér u.2/a. ), a részvételi díj 22.500,- Ft + áfa, mely tartalmazza a kávé és a frissítők, valamint a szenvicsebéd árát is.
Az átalány jellegű, fix összegben meghatározott pótlékot eddig is úgy kellett megállapítani, hogy átlagosan a munkavállalók ne kerüljenek kedvezőtlenebb helyzetbe, mintha a műszakpótlékukat - a jogszabály alapján - nem fix összegben kapnák (Mfv.II10.815/1998.). Az új Munka Törvénykönyve viszont egy teljesen új lehetőséget vezet be, - igaz feltételekkel, az elfogadott átmeneti rendelkezések útmutatása szerint -, mivel a bérpótlékok alapbéresítésére ad majd lehetőséget. Bár még kihirdetésre nem kerültek az átmeneti rendelkezések, de az abban foglaltak szerint változatlan foglalkoztatási feltételek fennállása esetén az új alapbér megállapításának alapja az utolsó 12 hónapban kifizetett bérpótlékok havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összege kell, hogy legyen, ennél alacsonyabb nem lehet. Amennyiben bérkompenzáció történt, úgy az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul venni azzal, hogy ezen időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb.
Mint az ismeretes, az új Munka Törvénykönyve alapján a bérpótlékok alapbéresíthetők, viszont alapbérbe építésük várhatóan feltételekhez kötött lesz. Az átmeneti rendelkezések tervezete szerint ugyanis változatlan foglalkoztatási feltételek fennállása esetén az új alapbér megállapításának alapja az utolsó 12 hónapban kifizetett bérpótlékok havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összege kell, hogy legyen, ennél alacsonyabb nem lehet. Amennyiben bérkompenzáció történt, úgy az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul venni azzal, hogy ezen időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb.
Tegnap a Parlament elfogadta az átmeneti rendelkezéseket, mely módosít egy sor jelenleg hatályban lévő jogszabályt és ami a dolog érdekessége az új munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is számos ponton, úgy hogy az még hatályba sem lépett. A törvény jelenleg az Országgyűlés Elnökének aláírására vár, majd azt megküldik a Köztársasági Elnöknek és csak ezt követően kerül a Közlönyben kihirdetésre. Az új Mt. hatálybalépéséig van még 11 nap, érdemes lesz figyelni, hogy mikor kerül a törvény a Közlönyben kihirdetésre...
A Parlament által elfogadott átmeneti rendelkezések letölthetők itt >>>
... az új Mt-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések. Nagy jóstehetség nem kell hozzá, hogy a jövő év elejét sem ússzuk meg a Munka Törvénykönyve módosítása nélkül. Addig is tartalmas olvasmánynak itt vannak az új Mt-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések. Persze messzemenő következtetéseket nem kell levonni az ITT LETÖLTHETŐ T/7415 számú törvényjavaslat szövegéből, már csak azért sem, mert jelen blog bejegyzés megírásakor 65 módosító javaslat van beterjesztve...
2012. június 27-én a BDO AKADÉMIA szervezésében az új Munka Törvénykönyve kapcsán munkaügyi szemináriumot szervezünk, melynek meghívott előadója lesz dr. Pál Lajos ügyvéd is, aki a jelenleg érvényben lévő és az új Munka Törvénykönyve előkészítésében is részt vett. A rendezvény helyszíne a BDO Magyarország konferencia terme (Laurus Irodaházak,1103 Budapest, Kőér u.2/a. ), a részvételi díj 22.500,- Ft + áfa, mely tartalmazza a kávé és a frissítők, valamint a szenvicsebéd árát is.
Az utóbbi években már megszokhattuk, hogy évente többször, szinte már menetrendszerűen változtatták a Munka Törvénykönyvét, a jogszabályt a csomagban történő módosítások sorozata jellemezte. Az új Munka Törvénykönyve az eddigiek folytatását vetíti elő, azzal, hogy deklarálja hogy a törvényhez kapcsolódó módosító és átmeneti rendelkezésekről külön törvény rendelkezik majd.
A parlament a napokban tárgyalja egyrészt a már elfogadott, kihirdetett, de még nem hatályos törvény módosításait (sic!) és jó eséllyel ezzel egy kalap alatt elfogadja az átmeneti rendelkezéseket is. Szóval, aki eddig nem költött szakkönyvre, konferenciára ne bánkodjon, mert várhatóak kisebb nagyobb változások a törvényben.
A BDO Magyarország Személyzeti Tanácsadás üzletágának szervezésében került megrendezésre a "Lásson tisztán az új Munka Törvénykönyve kapcsán" c. munkaügyi szeminárium. A BDO munkatársai mellett a rendezvény vendég előadója Dr. Ember Alex PhD. egyetemi adjunktus volt, aki a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének oktatója és praktizáló ügyvéd.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy megkezdtük az új Munka Törvénykönyve kapcsán a vállalati munkaügyi felkészítőinket!
2012. március 6-án a Milton Kft. szervezésében kerül megrendezésre az új Munka Törvénykönyvéről szóló rendezvény, melynek helyszíne Székesfehérvár. A rendezvényen Dr. Horváth István PhD. egyetemi docens (ELTE) és Sipőczné Dr. Tánczos Rita bíró (Fővárosi Törvényszék) mellett a BDO Magyarország is képviselteti magát.
A BDO Magyarország Személyzeti Tanácsadás üzletágának szervezésében került megrendezésre a "Lásson tisztán az új Munka Törvénykönyve kapcsán" c. munkaügyi szeminárium. A BDO munkatársai mellett a rendezvény vendég előadója Dr. Ember Alex PhD. egyetemi adjunktus volt, aki a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének oktatója és praktizáló ügyvéd.
Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy megkezdtük az új Munka Törvénykönyve kapcsán a vállalati munkaügyi felkészítőinket!
Holnap az Adónavigátor szervezésében, a Lurdy Házban kerül megrendezésre az új Munka Törvénykönyvéről szóló konferencia, melyen mi is ott leszünk.
A Milton Kft. szervezésében kerül megrendezésre az új Munka Törvénykönyvéről és a kapcsolódó teendőkről szóló holnapi konferencia, melyen mi is részt veszünk.