Munkaügyi Blog

Az egyszerűsített (értsd: bonyolított) foglalkoztatás munkajog történeti szempontból azon jogszabályok között lesz majd értékelve és számontartva, melyeket hosszabb ideig készítettek elő, mint amennyit végül hatályos jogszabályként megélt. Úgy gondolom, még maguk a jogszabály előkészítésében aktívan részt vevő kollégák sem gondolhatják komolyan, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás valóban beváltja az olyan divatosan ideáltipikus elképzeléseket, mint a feketemunka visszaszorítása, vagy a gazdaság kifehérítése.

Mint az ismeretes 2010. január 1-től a korábbi években adómentesen adható béren kívüli juttatások jelentős része adókötelessé vált. Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb ilyen béren kívüli juttatása a hideg étkezési utalvány volt, mely a megváltozott adójogszabályok értelmében az idén már 95,6%-al adózik. A gyakorlat az, hogy a munkáltatók az ilyen magas adózású elemek helyett, az alacsonyabb, 25%-al adózó elemeket részesítik előnyben. Ugyanakkor ezt nem teheti meg automatikusan minden munkáltató.

Több mint tíz év után véget ér az alkalmi munkavállalói könyv visszaélésekkel teli pályafutása, áprilistól ugyanis felváltja az egyszerűsített foglalkoztatás intézménye. Az új szisztéma ugyanakkor nem biztos, hogy eléri a célját, mivel a jogalkotók akaratlanul is kiskapukat hagytak a feketemunkának.

Ahhoz, hogy a munkáltató maradéktalanul eleget tudjon tenni a szabadság tárgyévben történő kiadásával kapcsolatos kötelezettségének, célszerű az év elején egy éves szabadságolási tervet készíteni, mely a munkavállalók szabadságolásának rendjét ütemezve biztosítja a szervezet zökkenőmentes működését is.